Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Khart Tamás Khart Tamás gyulai jószágigazgató (1730-1736) nemességi ügyét 1736-ban vizsgálták meg a békési rendek. Khart Tamás és felesége, Deanovits Mária, valamint fiuk, Gábor 1736. január 21-én kapott címeres nemeslevelet az uralkodótól.1098 1730-ban Békés vármegyei táblabíró lett.1099 Khlosz Mátyás (11768. december 18., Szeged1100) Nemesi család szülötte, címeres levelüket 1643. június 7-én III. Ferdinándtól nyerték.1101 A királyi kegyben négy testvér, Khlosz Farkas, Kristóf, János és György részesült. Az armalist 1650. február 15-én Somorján hirdette ki Pozsony vármegye,1102 amelyről később Pozsony város tanácsa állított ki másolatot (1725. február 23.) két példányban a nemességszerző Khlosz Kristóf fia, Dániel és Khlosz János fia, Pál, fia, Pál - révkomáromi aljegyző - számára. Khlosz Mátyás - János unokája - Csongrád megye 1731. december 3-i, mindszenti közgyűlésén kérte maga és testvére, Pál nevében nemeslevelük jegyzőkönyvbe másolását. Itt nyert testimonialisát 1754. szeptember 9-én Gyulán mutatta be a nemességvizsgálat céljából felállított bizottságnak, amely az 1754. november 20-i rendes közgyűlésen számolt be munkájáról. Mivel nem tudták kétséget kizáróan igazolni, hogy a nemességnyerő testvérek valamelyikétől származnának, ezért megkérdőjelezték nemesi kilétüket. Csongrád vármegye újabb, 1754. november 21 -i bizonyságlevele - amely megismételte az 1731. éviben foglaltakat - sem javított a helyzeten, így Mátyás és Pál Mária Teréziától kért felmentést a leszármazás igazolásához szükséges bizonyítékok előteremtése alól, amit a királynő 1756. március 15-én teljesített.1103 1104 Khlosz Mátyás édesapja, Pál - a nemesség-adományban részesült Khlosz János fia - mészárosmester volt, aki 1709 szeptemberében házat vásárolt Esztergomban. Feltételezhető, hogy a család csak a házvétel után lett a város lakosa. Testvérei - Pál, Katalin (+1771), Franciska - közül Mátyás lehetett a legidősebb. 1729-től Szeged város ügyésze volt, és mint ilyen vádlóként szerepelt a szegedi boszorkányperekben.1111'1 Khlosz Mátyás felesége (1742- 1753) Bajáky Zsófia volt.1105 Békés vármegyében az 1732. május 12-i tisztújításon Csík Péter és Csík Ádám mellett a jegyzői tisztségre jelölték, amit a szavazatok többségével el is nyert.1106 1734-ben Almássy Márton halálával a megye alispán nélkül maradt. Harruckern Ferenc az édesapja, a főispán nevében írt levelében (Bécs, 1734. augusztus 28.) a következő tisztújításig, vagy egyéb rendelkezésig - nehogy a közügyek hátramaradást szenvedjenek - Khloszt helyettes alispánná (substitutus vice comes) nevezte ki. A jegyzői feladatot a szolgabíró, Szorellay János vette át tőle. Az 1736. május 15-én megtartott tisztépítőszéken rendes alispánnak választották meg. Méltóságában az 1744. október 22-i és az 1748. október 14-i restauratio is megerősítette.1107 Már 1734-ben szóba került személye, mint lehetséges országgyűlési követé, ám ekkor - a 1098 Kgy. jkv. 147/1736 (csak repertóriumi bejegyzés); Kempelen, 5. köt., 1913. 384. p.; Nagy, 6. köt., 1860. 113. p. 1099 Kgy. jkv. 244/1730, 85/1731. 1100 A szegedi minorita kolostor templomában temették el 1768. dec. 21-én. Prokopp, 1983. 377. p. 1101 Kgy. jkv. 146/1754; Prokopp Gyula az armalist 1632. jún. 7-re datálja. Prokopp, 1983. 377. p. 1102 „In inclyto comitatu Posoniensi anno 1650. feria tertia proxima post Dominicam Septuagesimae in facie sedis iudiciariae in oppido Samariae celebratae.” Kgy. jkv. 146/1754. 1103 Kgy. jkv. 292/1732, 146/1754; Prokopp, 1983. 378-379. p. Vö. kgy. jkv. 58/1756, ahol a királyi leirat 1756. márc. 18-i dátummal szerepel. 1104 Khlosz Pál életútja jól körvonalazható: 1715-ben - 14 éves korában - az esztergomi jezsuita gimnázium tanulója, 1720-ban a nagyszombati egyetem hallgatója volt. 1730-ban Esztergom város országgyűlési követe lett. A filozófia és a jogtudomány doktora, ügyvéd, az esztergomi káptalan szentszéki jegyzője, Komárom megye táblabírája volt. 1734-1759 között a magyar jog tanára volt a nagyszombati egyetemen. A szentszéki bíráskodásról írt tankönyve két kiadást is megért. Prokopp, 1983. 377-379. p. 1105 Kgy. jkv. 171/1742, 1/1753. 1106 Csík Péter 4, Csík Ádám 1, Khlosz Mátyás 13 szavazatot kapott. Kgy. jkv. 232/1732. 1107 Kgy. jkv. 86/1734, 70/1736, 101/1748; kgy. ír. 1744. okt. 22-23-i közgyűlés (jkv. fog.). 335
