Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Kárász Miklós (*1781. augusztus 23., Szeged - 11840. április 24., Pest) Báró Wenckheim Henriette-től született gyermekei: Karolina (*1810), Miklós, István (11841), Mária, Albert, Imre (*1829). 1790-1797 között a szegedi gimnázium tanulója volt. 1806-tól Csongrád vármegyei aljegyző, majd főjegyző (1810) és hétszemélynök lett. Császári királyi valóságos tanácsos, a Szent István-rend vitéze volt. A főispán 1810. május 28-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki. A hivatali esküt még ezen a napon letette.1033 Karbon Ferenc Kapitány, a gyulai uradalom adminisztrátora volt. A főispán 1804. szeptember 17-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt még ezen a napon letette.1034 Károlyi Ede, gróf (*1821. június 18., Párizs - 11879. szeptember 28., Budapest) Gr. Károlyi István (1797-1881) és gr. Dillon Georgine (1799-1827) fia. 1851-ben gr. Kornis Klárával (1834-1906) kötött házasságot. Gyermekeik: Georgina (1852-1878) és László (1859-1936). 1860-ban Abaúj vármegye országgyűlési képviselője lett, a Határozati Párthoz csatlakozott. Több ipari és gazdasági társulat elnöki tisztségét viselte. Nagybátyja, gr. Károlyi György 1842. május 17-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.1035 Károlyi György, gróf (*1802. március 28., Bécs - ti877. november 9., Budapest1036) Az egyik legrégibb törzsökös magyar családból származott. Felmenői a Kaplony nemzetségből eredeztették magukat és Szatmár vármegyében telepedtek meg. Mint nagykárolyi gróf Károlyi József (1768-1803) és gróf Waldstein-Wartenberg Erzsébet (1769-1813) legkisebb fia 1802-ben született.1037 Károlyi György 1836. május 16-án Pozsonyban kötött házasságot gróf Zichy Karolinával (1818-1903), akitől hat gyermeke született: Gyula (1837-1890), Viktor (1839-1888), Gábor (*1841), Tibor (1843-1904), István (1845-1907) és Pálma (1847-1919). Károlyi György alapos házi neveltetés után 1817-1820 között a pesti egyetemen jogot hallgatott, utolsó vizsgáját 1820 májusában a magyar törvényekből tette le. 1820 júniusában bevonult katonának, a császári ulánusoknál lett hadapród. 1820 őszén alhadnaggyá lépett elő a Württemberg-huszároknál. 1821 tavaszán mint főhadnagy a Hessen-Homburg huszárokhoz került. 1822-1823-ban a Nostitz könnyűlovas ezred kapitánya volt, innen vált meg a hadseregtől 1823-ban. A katonaévek után - hogy látókörét szélesítse - beutazta Németországot, Franciaországot, Angliát. Az 1825/1827. évi országgyűlésen 40 000 forinttal járult hozzá a Magyar Tudós Társaság megalapításához, amelynek igazgatósági és a 2. osztály tiszteletbeli tagja lett. 1828 tavaszán részt vett az akadémiai alapszabályt tárgyaló bizottság munkájában. Az 1830-ra meghirdetett országgyűlésen Szatmár vármegye követeként tűnt fel. Két évvel később ismét nagyobb utazást tett, eljutott Olaszországba, Máltára, Görögországba, de Egyiptomot, Törökországot, Macedóniát, Szerbiát is felkereste.1038 1839. április 29-én Csongrád vármegye főispáni adminisztrátorává nevezte ki az uralkodó, hivatalába május 2-án vezették be. Tényleges adminisztrátori működését még ezen a napon OSZK PAT, gyászj. (Pest, 1841. márc. 14.). 1033 Kgy. jkv. 436 ‘/2/1810; Zsilinszky, 2. köt., 1898. 255. p.; Gudenus, 4. köt., 1998. 248. p.; MOL X 5299. Körösladány, r. kát. kér. akv. 1810. máj. 12.; Kempelen, 5. köt., 1913. 366. p.; CSML (Szeged) Vili. 59.; OSZK PAT, gyászj. (Pest, 1840. ápr. 25.). 1034 Kgy. jkv. sz. n./1804. szept. 17. 1035 Kgy. jkv. 858/1842; Szinnyei, 5. köt., 1897. 1077-1079. col.; Gudenus, 2. köt., 1993. 30-31. p. 1036 Éble, 1913. II. tábla. 1037 Uo.; Nagy, 6. köt., 1860. 98-101. p. 1038 Zichy Karolina 1850-ben elhagyta férjét, Klapka György oldalán emigrált, és csak Károlyi halála után tért vissza Magyarországra. Fazekas, 1998. 314., 323. p.; Zsilinszky, 1878. 74-78. p.; Éble, 1913. 11., V. tábla; Gudenus, 1. köt., 1990. 291., 300. p.; Baják, 1993. 107-114. p. 325