Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Kamenszky Imre (‘*1801. augusztus 20., Boldogkőváralja - 11845. március 19., Gyoma) Kamenszky János és felesége, Krucsay Anna, továbbá fivére, Kamenszky Hyacinth 1693. október 16-án I. Lipóttól nyert címeres nemeslevelét Zemplén vármegye 1694. március 15-én hirdette meg. A megadományozott Kamenszky János dédunokája - Kamenszky Pál tőketerebesi lakos unokája, Kamenszky Ádám fia -, István (*1797) Esztergom vármegyei főorvos és táblabíró Zemplén (Sátoraljaújhely, 1839. április 27.) és Esztergom megyétől kivett nemesi bizonyságlevele (1839. május 28.) alapján öccse, Kamenszky Imre 1843. július 8-án nyert felvételt Békésvármegyenemeseisorába. Kamenszky Ádám tiszttartó Boldogkőváralján viselt gazdasági hivatalt, majd Tőketerebesre, innen Sátoraljaújhelyre települt át, végül Krivald Máriától született gyermekei taníttatása végett Nagyváradra költözött.1010 Római katolikus vallású. Felesége Bayer Borbála volt.1011 A pesti egyetem orvosi karán 1822. szeptember 2-án gyógyszerészetből, 1831. február 9-én sebészetből, 1831. május 27-én szülészetből tett vizsgát.1012 1831 körül érkezett Mezőberénybe. A vármegyei rendek 1831. július 12-én egy ezüst forint napibérrel ideiglenes seborvosnak nevezték ki Gyomára. Megbízatása teljesítését az előzetesen megállapított juttatásért nem vállalta el. 1831 decemberében végül a kolera gyógyításában Gyomán és Endrődön eltöltött időre 148 forint diurnumban és útiköltségben részesült. 1831-1832-ben a vármegye gyomai orvosi stációjára való kinevezését kérte. 1832. augusztus 8-án a rendek - a remélt főispáni megerősítésig is - a gyomai seborvosi hivatalhoz kapcsolt feladatok ellátásával bízták meg. A pesti egyetemen szerzett gyógyszerész és seborvos diplomáját ezen a napon mutatta be Gyulán. A főispán 1832. szeptember 5-én végül Kamenszkyt nevezte ki gyomai seborvosnak, aki szeptember 14-én tette le a hivatali esküt.1013 Kanz József Helytartótanácsi fogalmazó (1792) volt. A főispán 1792. április 23-án Békés vármegye táb- labírájává nevezte ki, a hivatali esküt még ezen a napon letette.1014 Karassiay I. István (*1777 k. - 11863. június 1„ Békéscsaba) Karassiay István 1835. november 5-én nyert V. Ferdinándtól címeres nemeslevelet maga és Jeney Juliannától született István (1813-1898) fia számára. Pest vármegye 1836. július 6-i bizonyságlevele alapján még e hónap 28-án Békés megyében is felvették apát és fiát a megyebeli nemesek lajstromkönyvébe. Karassiay I. István kérésére 1837. február 24-én Novák Máriával (1796 k.-1877) kötött második házasságából született Mária (*1835) lányát is bevezették a Békés vármegyei valóságos nemesek sorába.1015 Református vallású fia, József (*1810) 1819-től a mezőberényi gimnázium tanulója volt, 1822-ben Bécsbe utazott.1016 1010 Deáky, 2002. 135-136. p.; jkv. fog. 1818/1843; kgy. jkv. 1500/1841, 1141/1843. 1011 BML IV. 426. Endrőd, r. kát. hal. akv. 1845. márc. 19. 1012 SEL 1. f./2. köt. 131., 822. p. 1013 Kgy. jkv. 1102-1103/1831, 1114/1831, 1122/1831, 1688/1831, 2474/1831, 1142-1143/1832, 1147- 1148/1832, 1336/1832. 1014 Kgy. jkv. sz. n./1792. ápr. 23. 1015 Kgy. jkv. 1369/1836, 483/1837. Nagy Iván úgy tudja, hogy a Karassiay család 1835-ben megújított armalist kapott, ugyanis már 1606-ban Bocskai István nemességet adományozott számukra. Nagy, 6. köt., 1860. 89. p. Ezzel szemben Kempelen külön-külön família gyanánt mutatja be Karassiay Mátyás utódait - akik 1606. febr. 23-án Bocskaitól kiérdemelt címeres levelüket 1607. ápr. 7-én Szatmárban hirdették ki - és az 1835-ben nemességet nyert Istvánt. Karassiay József, a gr. Nugent gyalogezred másodkapitánya nemességét Szatmár vármegye bizonyságlevele alapján 1830-ban ismerték el Békésben. Kempelen, 5. köt., 1913. 365. p.; jkv. fog. 1240/1830. Id. Karassiay István 1863. jún. 1-jén 86 éves korában halt meg. Jún. 3-án temették el a ref. egyház szertartása szerint a békéscsabai evang. sírkertben. Jeney Juliannával kötött házasságából Istvánon kívül még három gyermeke - József (*1810), Jozefa (*1818) és Anna (*1820) - született. Novák Mária 1877. máj. 14-én hunyt el élete 81. évében. Temetése máj. 16-án a Kerepesi úti temetőben volt. OSZK PAT, XIX. századi gyászj. (Békéscsaba, 1863. jún. 1.; Budapest, 1877. máj. 15.); BML IV. 426. Békéscsaba, evang. hal. akv. 593/1863; MOL X 3487. Békés, ref. kér. akv. 1810. aug. 18., 1818. szept. 7., 1820. márc. 29. 1016 BML VIII. 54. 26. köt. 185. sz. 322