Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

lására Czindery László somogyi főispán titoknoknak hívta meg. 1847-ben Pozsonyban gr. Dessewffy Emil lapszerkesztő fogadta fel országgyűlési tudósítónak.921 A diéta berekesztésével visszatért Szarvasra, ahol a város jogtanácsosává választották meg. Az első népképviseleti választásokon Szarvason indult, ám a másik jelölttel, Boczkó Károllyal szemben nem sikerült mandátumhoz jutnia. Báró Wenckheim Béla főispán 1848. május 8-án táblabíróvá nevezte ki Jancsovicsot, akit a fenyítő törvényszékhez osztott be.922 Részt vett a szerb lázadás leverésében, ezután a jogtanácsosságról lemondva Pestre indult. Szemere Bertalan belügyminiszter megbízására elvállalta az országgyűlési napló szerkesztését. Munkáját a szabadságharc bukásáig folytatta, majd Szarvasra menekült. A forradalom idején nevét Badacsonyira változtatta, ám ezt az osztrák kormányzat nem hagyta jóvá, ezért ősi családnevét vette vissza. Az ügyvédi pálya gyakorlásától eltiltották, így a szarvasi árvabizottmánynál választás útján elnyert állásától is elesett. Diplomáját egy év után sikerült visszaszereznie, azzal a feltétellel, hogy osztrák jogból is ügyvédi vizsgát tesz. A vizsgát sikeresen teljesítette Nagyváradon, így 1867 áprilisáig gyakorolhatta ügyvédi hivatását.923 1861-től mint Békés vármegye táblabírája a megyei törvényszéken bíráskodott, 1867. április 13-án pedig Karassiay István első alispán mellé Békés vármegye másodalispánjává választották meg. Egyúttal a polgári és fenyítő törvényszék rendes elnökeként is tovább működött. Az 1871. december 30-án sorra került tisztújításon mint egyedüli jelentkezőt közfelkiáltással alispánná (1871-1894) tették meg.924

Jankovich Antal

Verőce vármegye táblabírája, országgyűlési követe, császári királyi kamarás (1840) volt. A főispáni helytartó 1840. július 9-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.925

Jankovich Miklós

Helytartótanácsi tanácsos (1732) volt. 1732. október 10-én Békés vármegye táblabírájává nevezték ki.926

Janó János

Békés vármegyei katona (1773) volt.927 Jánosi István

Békés vármegyei hajdú (1810) volt.928 Jánosi János

Békés vármegyei katona (1770-1771) volt.929

921 Az 1840-es években aktív hírlapírói tevékenységet fejtett ki, cikkeit a Pesti Hírlap, az Életképek, valamint a szépirodalmi lapok közölték. Végleges Békés megyei megtelepedése után a helyi sajtóban is publikált. Szinnyei, 5. köt., 1897. 351-352. col.

922 BML IV. B. 254. b. 342/1871; Békés, 13. (1894. febr. 25.) 8. p. 1-5.

923 A szarvasi járás főszolgabírójának jelentése (Szarvas, 1853. dec. 3.) alapján se javult Jancsovics megítélése. Bár a tudósítás szerint a szabadságharc után csendesen, a legdicséretreméltóbban viselte magát, a kormányzat intézkedéseinek mindig engedelmeskedett, jó érzelmű, becsületes embernek ismerték. BML IV. B. 152. b. 6325/1853, 6498/1853; Békés, 13. (1894. febr. 25.) 8. p. 1-5.

924 BML IV. B. 254. a. 580/1/1871; thb. jkv. 363/1/1877. 1883-ban dec. 28-án, 1889-ben pedig dec. 19-én került sor a tisztújításra, egyben Jancsovics alispáni megerősítésére. Thb. jkv. 418/1/1883, 548/1/1889; BML IV. B. 254. b. 342/1871; Békés, 13. (1894. febr. 25.) 8. p. 1-5.; uo., 13. (1894. márc. 4.) 9. p. 1-5., uo., 13. (1894. máj.

20.) 20. p. 1-6.

925 Kgy. jkv. 551/1840, 1116/1840.

926 Kgy. jkv. 314/1732.

927 Jkv. fog. 99-147/1773.

928 Kgy. jkv. 1144/1810.

929 Jkv. fog. 199-232/1770, 9-63/1771.

312