Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Horváth Zsigmond Vas vármegye ajánlására került be a magyar nemesi testőrségbe, ahol 1760. augusztus 8-tól 1766. január 13-ig szolgált. 1764-ben tagja lett a pozsonyi ország- gyűlés tartamára kirendelt testőrkülönítménynek, amelyet a diéta berekesztése után - még ebben az évben - Hágába vezényeltek. Helyettes tartományi biztosi rangban vált meg a gárdától. 1790-ben, 1792-ben, majd 1796-ban Sopron vármegye országgyűlési követeként tűnt fel.861 1791-ben a diéta több társával együtt elöljáróvá választotta. 1795-ben pedig Károly királyi herceg köszöntésére rendelték Magyarország követének. Horváth Zsigmond családja anyagi helyzetének az előmozdításán fáradozott, birtokai több megye területén feküdtek. Több vármegye táblabírájává választották meg, Békésben 1799. május 28-án. Itteni javadalmát - nevezetesen a szentandrási uradalom 3/3024 részét édesanyja, Daróczy Franciska után örökölte.862 I. Ferenc 1801. október 23-án Lovász Zsigmond temesi főispánná történt kinevezésével Horváthot rendelte a főispáni hivatal adminisztrátorává Békésbe. Újabb uralkodói döntés (Bécs, 1802. január 22.) értelmében valóságos főispánná lett. Az 1802. március 10-i beiktatáson elhangzott üdvözlő beszédek nyomtatásban is megjelentek, Szombathelyen magyarul, a budai Egyetemi Nyomda kiadásában németül.863 A királyi kegy 1804-ben a valóságos belső titkos tanácsosok sorába emelte Horváthot. A kinevezést a helytartótanács július 24-i leiratában ismertette. Horváth Zsigmond szoros szálakkal kötődött Békés vármegyéhez. Elsőként ő vette igénybe a megyeházán kialakított főispáni lakást. 1804 májusában a megyében állomásozó katonaság megsegítését szem előtt tartva, 200 forintot utalványozott élelmezési költségekre. Júniusban újabb 200 forintot ajánlott a gyakorlatozás előmozdítására.864 Főispánsága hetedik évében halt meg. A temetésén elhangzott gyászbeszédek, és a sírkövére szánt felirat nyomtatásban is megjelent.865 Horváth II. Zsigmond, szentgyörgyi Római katolikus vallású. Horváth Zsigmond (1735-1808) Békés vármegyei főispán és Fejérváry Anna fia. Édesapja Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt 1803. május 2-án tette le. Hotta Ignác Egerből származott. 1796 körül Hotta Antal kamarai ügyész írnoka volt Nagyváradon. 1796-ban a megüresedett Békés vármegyei kancellistái posztra ajánlották a főispánnak, aki 1796. június 12-én ki is nevezte Hottát, ám ő július 2. előtt elállt a hivatalviseléstől.866 HrabovszkyIgnác Római katolikus vallású. Hrabovszky László alispán unokája, Hrabovszky Antal fia. Lány114/1802 (jkv. fog.); kgy. jkv. 282/1803; Halotti beszéd, s. a. 21. p.; Hellebronth, s. a. 179. p. Horváth Mária 1805. okt. 1-jén élete 20. évében, fivére, Kristóf 1811. aug. 15-én 24 éves korában hunyt el. MOL X 6254. Répceszentgyörgy, r. kát. hal. akv. 1805. okt. 1., 1811. aug. 15., 1812. dec. 1„ 1841. jún. 30., 1850. ápr. 7. 861 Kempelen, 5. köt., 1913. 117. p.; Nagy, 5. köt., 1859.161-162. p.; Hellebronth, s. a. 181. p. 862 Kgy. ir. 114/1802 (jkv. fog.); kgy. jkv. 525/1799. Az uradalomból való részesedése hamarosan 144/3024 részre emelkedett, miután megvásárolta a nemeskéri Kiss, valamint a Varasdy család osztályrészét. További birtokai Vas, Sopron, Zala, Veszprém, Somogy, Tolna, Pest vármegyékben terültek el. Karácsonyi, 3. köt., 1896. 183. p.; Nagy, 5. köt., 1859. 162. p. 863 Kgy. ir. 1/1802. A kinevezés tényét Horváth Zsigmond Szentgyörgy, 1802. jan. 1-jei levelében tudatta a vármegyével. Kgy. ir. 2/1802. A kinevezést elírás folytán tévesen 1801. okt. 20-ra datálták: kgy. ir. 1/1802 (jkv. fog.); kgy. ir. 32/1802, 68/1802, 278/1802 (jkv. fog.); BML V. A. 101. b. 776/1802; Üdvözlő beszéd, s. a. 1-11. p.; Am Tage, s. a. 1-2. p.; Ad Franciscum II., s. a. 1-12. p. 864 Kgy. jkv. 603/1804, 663/1804, 801/1804, 371/1808, 903/1820; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 358. p. 865 Halotti beszéd, s. a . 1-27. p.; Szent Györgyi Horváth Sigmond, 1809. 1-3. p. 866 Kgy. jkv. 193/1796, 428/1796, 503/1796; kgy. ir. 193/1796. 305
