Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Gele János Békés vármegyei katona (1769-1771),694 a megyei épületek mellé rendelt felvigyázó (1790) volt. Posztját 1790. december 16-án megszüntették, fizetését december 31-ig folyósították.695 Geló (alias Szamecz) János Geló alias Szamecz János apja, János számára Trencsén vármegye 1742. május 29-én nemesi bizonyságlevelet állított ki. Apja leszármazottai a trencséni Podhrágyon éltek. Ifj. Geló János 1771-ben Békés vármegyében kívánta nemességét meghirdetni.696 Békés vármegyei katona (1771), tömlöctartó (1784-1786), Békés-Csanád-Csongrád egyesített megyék tömlöctartója (politicus caplar) volt Szegváron (1788 k.-1790). Utóbb Békés megyei hajdú (1801) lett.697 Gera Ferenc 1800-ban Békés vármegye insurgens gyalogos seregének alhadnagya volt. A főispán 1804. szeptember 19-én diurnistának nevezte ki, fizetést is ettől a naptól kapott.698 Gera János Mint volt strázsamestert (1796) a rendek 1796-ban - apja érdemeire tekintettel - a megüresedett csendbiztosi hivatalra ajánlottak a főispánnak. A főispán 1796. március 10-én ki is nevezte a posztra, amit azonban nem foglalhatott el, mert hivatali előde, Hajdú Mihály elesett a nemesi testőrző seregbe való felvételtől. 1796. április 8-án tiszteletbeli commissariusi kinevezésért folyamodott.699 Gerebenics István (*1807. július 5., Gyula) Római katolikus vallású. Gerebenics József és Lutz Katalin fia. 1827-ben a nagyváradi jogakadémia filozófiai fakultásának második, 1828-ban a jogi kar első évfolyamának hallgatója volt.700 A kolerajárvány idején (1831) - a rendes írnokokon felül - a vármegyei írószobában tevékenykedett. 1831. április 13-án a törvényes gyakorlat folytatása végett felvételt nyert a vármegyei kancelláriába.701 Gergely György Békés vármegyei tömlöchajdú (1837-1838) volt. Többszörös mulasztása (éjjel nyitva felejtette a tömlöcöt, együttműködött a rabokkal), részegeskedése miatt az első alispán 1838. október 28-án - október 31-i hatállyal - elbocsátotta állásából. 1838. november 1-jétől Lengyel Márton főügyész szolgálatába szegődött mint tiszti hajdú (1838, 1840,1842). Mint főügyészi hajdút Szombathelyi Antal 1842. június 16. előtt bocsátotta el, 1842. október 18-án viszont ismét felfogadta. Tömlöchajdú (1843) volt.702 694 Jkv. fog. 66-133/1769, 160-211/1769, 13-59/1770, 88-175/1770, 199-232/1770, 233-280/1770, 146- 231/1771,259-342/1771. 695 Jkv. fog. 1996/1790. 696 Jkv. fog. sz. n./1771. jan. 9.-ápr. 15., sz. n./1771. jún. 18., 246/1771, 259-342/1771. 697 Kgy. jkv. 389/1801; kgy. ír. 501/1784, 625/1785, 424/1786, 1214/1790, 1278/1790, 431/1791; jkv. fog. 1244/1790, 1308/1790, 1405/1790; BML IV. A. 20. b. 7/1789. 698 Kgy. jkv. 556/1801,865/1804. 699 Kgy. jkv. 77/1796,183/1796, 254/1796. 700 Varga, 2006. 93. p. 1773. tét.; RKP, Gyula, kér. akv. 1807. júl. 6. 701 Kgy. jkv. 642 72/1831; 2480/1831. 702 BML IV. A. 4. c. 108/1837, 804/1838, 321/1843; BML IV. A. 4. a. 804/1838, 904/1838, 931/1840, 433/1842, 805/1842. 284
