Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
1825-1826-ban a nagyváradi jogakadémia jogi fakultásán az első és második évfolyam hallgatója volt.306 1827-ben a Békés vármegyei kancelláriába nyert felvételt. A főispán 1828. június 27-én vármegyei írnoknak nevezte ki. Utódát mint fizetéses kancellistát a főispán 1830. január 16-án nevezte ki. Pesten tett ügyvédi vizsgát, az eskütételre 1831. június 22-én került sor. 1831. június 2-án kiállított oklevelét 1832. augusztus 8-án mutatta be a békési rendek előtt. A főispán 1832. október 26-án a tisztújítás alkalmával tiszteletbeli alügyésznek nevezte ki, az esküt 1832. november 5-én tette le. 1834-ben az országgyűlési követek mellé rendelt írnok lett. A távol lévő gr. Draskovich Károly követe, a Társalkodási Egylet tagja volt. 1834-ben a békési másodjárási, illetve a kétegyházi esküdti, 1835-ben pedig a másodaljegyzői posztot kívánta elnyerni. Az 1837. április 18-i, majd az 1840. november 24-i tisztújítás alkalmával számvevőnek (1837-1843) választották meg. Gróf Károlyi György 1842. június 16-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, az esküt még ezen a napon letette. Az 1843. július 3-i, majd az 1846. július 27-i tisztújításkor főügyésznek választották meg. 1843. július 4-én a vármegyei cselédek felruházására kirendelt bizottság tagja lett.307 Bogyó József (*Nagykér) Nyitra vármegyei nemes családból származott. Bogyó Mihály nagykéri lakos, nyitrai esküdt fia, József Nyitra (Nyitra, 1794. július 10.) és Arad megye (Arad, 1795. március 3.) bizonyságlevele alapján 1795. december 31-én nyert felvételt Békés vármegye nemeseinek lajstromába. Bogyó József fiai, Ferenc és János nemesi származásáról 1808. december 31-én állítottak ki bizonyságlevelet a békési rendek. Bogyó József öccse, Mátyás alkáplár, káplár (1801-1807) volt a b. Kienmayer huszárseregben. A római katolikus vallású Bogyó József 1797. március 26-án Körösladányban kötött házasságot Lehoczky Pál alszolgabíró lányával, Zsuzsannával (*1777). Endrődön született gyermekeik: Karolina (*1799) - Juhász József felesége -, Antal (1801-1802), József Albert (*1813), Ferenc - katonai pályára lépett -, János - Békés vármegye főügyésze lett -, Mihály (*1810 k.), aki 1827-ben a nagyváradi jogakadémia filozófiai fakultásának első évfolyamos hallgatója volt.308 Mint Arad vármegyei kancellistát a főispán 1795. november 9-én Békés megye esküdtjévé (1795-1827) nevezte ki. Az esküt november 26-án tette le, fizetését november 1-jétől folyósították. 1795. december 30-án szolgálati helyét Gyuláról Endrődre helyezték, állomáshelye végleges elfoglalásáig Szarvasra költözött az üresen álló szolgabírói kvártélyba. A nemesi insurrectio alhadnagya volt, de egészségi állapota miatt 1797-ben felmentették, és esküdti hivatala folytatásával bízták meg. 1803. november 22-én az adózók összeírása végett a csabai járás második kerületébe osztották be. Horváth Zsigmond 1805. szeptember 24-én tiszteletbeli alszolgabírónak nevezte ki. Esküdti stációját - Lehoczky Lajossal való sógorsága miatt - 1818-ban Orosházára helyezték át. 1817-ben a csabai járás másodszolgabírájának ajánlották. 1834-ben a szeghalmi esküdti posztra javasolták. 306 CSML (Szeged) VIII. 59.; Varga, 2006. 88. p. 1608. tét. 307 MÓL O 78. 5. köt.; kgy. jkv. 1378/1828,55/1830, 1114/1832,1557/1832,1587/1832,661-662/1834,814/1834, 1363/1834, 315/1835, 744/1837, 781/1837, 1909/1840, 1388/1842, 1170-1171/1843, 1198/1843, 1697- 1698/1846; BML IV. A. 4. c. 134/1837, 526/1840; BML IV. A. 10. c. 87/1827; Fejős, 1989. 471. p. 308 Kgy. jkv. 1195/1795, 1002/1801, 722/1802, 113/1803, 157/1804, 1273/1805, 540/1807, 1573/1808, 737 72/1839,2537/1843, 2099/1845; Varga, 2006. 91. p. 1738. tét.; Szluha, 1. köt., 2003.147-149. p.; MOL X 5299. Körösladány, r. kát. egyb. akv. 1797. márc. 26.; uo., kér. akv. 1799. jan. 12., 1801. szept. 26., 1813. ápr. 7.; RKP, Gyula, hal. akv. 1802. jún. 25. Bogyó Ferenc 1822-1823-ban a nemesi testőrző seregbe kívánt felvételt nyerni. Huszárkadét (1822) volt. A magyar királyi 5. sz. huszárezredben 10 éven át szolgált, 11 hónapig mint közvitéz, két éven át kadét káplár, hét évig kadét strázsamester volt. Ez idő alatt bejárta Magyarország legnagyobb részét, Alsó- és Felső-Ausztriát, Stíriát, Karintiát, Karniolt, Tirol egy részét, Lengyelországot, Olaszország nagyobb városait, Szardíniát és Nápolyt. Tökéletesen írt és beszélt magyarul, németül, szlovákul, latinul és olaszul, középszinten franciául. 1834-ben a csabai raktári biztosi posztot kívánta elnyerni. Kgy. jkv. 821/1822, 1016/1823, 815/1834, 663/1836; kgy. ir. 815/1834. 239
