Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
A bécsi egyetem orvosi fakultásán 1777. május 17-én tette le a chirurgus orvoskari vizsgát. Diplomáját Békés vármegyében 1777. július 28-án hirdették ki. Szülészetből a pesti egyetemen vizsgázott. Az 1768. évi furunkulus járvány idején kisegítő orvosként működött Szarvason Eger Keresztély mellett. 1782. május 15-én tiszteletbeli vármegyei seborvosnak nevezték ki, a hivatali esküt még ezen a napon letette. 1790. április 26-án, a tisztújítás alkalmával mint vármegyei seborvost állásában megerősítették. A csabai járásban, Szarvason működött. 1791-ben állatorvoslásból is vizsgával rendelkezett, amit Tolnay Sándor professzornál teljesített. 1791-ben 1 sessio föld után 50 forint jövedelemmel rendelkezett a vármegyétől kapott éves béren felül.243 1797 júniusában 5 héten át az insurgens sereg chirurgusaként szolgált. Gyógyító tevékenysége Tessedik Sámuel legnagyobb megelégedésére szolgált, a kellőképpen el nem ismert, derék falusi orvosok között tartotta számon. A szarvasi lelkész beszámolója szerint Beyschlag fájdalomcsillapításra, gyulladások megszüntetésére hatékonyan alkalmazta az ólomvizet vitriololajjal és a meleg borogatást, „sőt, más orvosok is nagy eredménnyel használták az ő új gyógymódját”.244 1786-ban viszont szentandrási lakosokon rossz kúrát alkalmazott, ami halálesethez is vezetett. Az 1802. december 9-i közgyűlésből sorozatos orvosi mulasztásai miatt Paulovitz József szolgabíró útján megintették és hivatalából is felfüggesztették. Posztjára 1802. december 30-án helyezték vissza. 1807. március 19-én Beyschlag kérésére a rendek szarvasi kvártély építéséről határoztak. 1818-ban Beyschlag gondatlanságának tudták be a Békésszentandráson sok áldozatot követelő hólyagos himlő elterjedését, kiderült ugyanis, hogy négy év alatt mindössze 120 gyermeket oltott be. Vétségéért a vármegyei főorvos a járási szolgabíró és esküdtje jelenlétében megfeddte.245 Bibics Jakab (11754. március 25.) A család 1752. augusztus 7-én hirdette meg nemesi bizonyságlevelét Békés vármegyében.2“ Arad megyei alispán (1735-1746), királyi tanácsos, Csanád (1743) és Békés vármegyei (1736) táblabíró volt. 1750-ben magánvagyonából Szentannán gimnáziumot létesített.247 Bien Károly (t 1755 előtt) A főispán 1746. június 22-én vármegyei esküdtnek (1746-1747) nevezte ki. Hivatali utóda Kálló József lett.248 Biermann Mihály Udvari ágens, több megye táblabírája (1836) volt. Atzél Antal 1836. július 28-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.249 Birizdó András Bihar vármegye igazolása (Váradolaszi, 1778. július 6.) alapján 1778. augusztus 19-én hirdették meg a békési rendek Birizdó János berettyóújfalusi lakos és fiai, János és András 1753. nov. 18., 1756. júl. 4.; uo. hal. akv. 1753. dec. 4., 1754. ápr. 24.; uo., egyb. akv. 1755. jan. 7.; MOL X 3462. Szarvas, evang. kér. akv. 1782. okt. 31., 1784. febr. 3., 1788. júl. 5., 1790. szept. 8., 1794. szept. 22., 1797. szept. 28.; uo., hal. akv. 1794. szept. 28., 1797. szept. 17., 1797. okt. 2.; BML IV. A. 4. c. 176/1819; BML VIII. 54. 26. köt. 47/1805. szept. 243 Kgy. ir. 438 V2/1791. 244 Tessedik-Berzeviczy, 1979. 89-90., 101. p. 245 Kgy. jkv. 140/1777, 1296/1792, 1113/1797, 1237/1802, 1330/1802, 355/1807, 1125/1810, 1021/1818, 1404/1820; kgy. ir. 140/1777, 182/1784, 416/1786, 461/1791, 763/1791, 1404/1820; jkv. fog. 81-185/1782, 1062/1790; BML IV. A. 18. 9/1821; Kiss, 2000. 77. p. 1275. tét.; BML IV. A. 8. 9/1787, 20/1787.; Neumann, 1922. 152. p. 246 Kgy. jkv. 96/1752. 247 Barna-Sümeghy, 1998. 24-25. p.; Nagy, 1. köt., 1857. 99. p. 248 Kgy. jkv. 76/1746, 144/1746, 142/1747, 149/1747; kgy. ir. 51/1755. 249 Kgy. jkv. 1371/1836. 231
