Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
vármegyei földmérő lányával, Teréziával (1818-1873). Négy gyermekük született: Ilona (1842-1929), Laura (1843-1870), Jenő (1845-1867) és Sándor (1863-1927), utóbbi Békés vármegye alispánja (1906-1916), majd főispánja (1916-1917) lett.31 A főispáni helytartó az 1837. április 18-i tisztújítás alkalmával tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki. Pesten tett ügyvédi vizsgát, az eskütételre 1837. szeptember 30-án került sor. Oklevelét 1837. december 11-én mutatta be a békési rendek előtt. Az 1840. november 24-i tisztújítás idején a szarvasi alszolgabíró mellé, gyomai esküdtnek (1840-1846) választották meg. Posztján az 1843. július 3-án megtartott tisztépítőszék is megerősítette. 1846. július 28-án központi szolgabírónak választották meg. A főispán 1847. július 5-én szolgabírónak nevezte ki, a hivatali esküt még ezen a napon letette.32 1856-ban aradi császári királyi megyetörvényszéki tanácsos volt. 1865-1869 között a gyulai református egyház főgondnoki tisztét viselte. A Békésmegyei Takarékpénztár igazgatója volt (1885).33 Ambrus Sándor Békési járási persecutor (1819). 1819-ben Szeghalmon teljesített szolgálatot. Hivatali elöljárója, Nyéky János csendbiztos jellemzése szerint „csendes, szófogadó, szolgálatját teljesítő, gondos, nem korhely” személy volt.34 Andrasovits György (*1813 k., Csaba - 11848. május 28., Szarvas) Evangélikus vallású. Andrasovits György (1776-1850) csabai tanító és Keblovszki Judit fia. Felesége Grajcziga Mária volt. Családnevét fivéreivel, Jánossal és Károllyal együtt a helytartótanács 1844. január 23-i jóváhagyásával Endreffyre változtatta.35 1824-1830-ig a mezőberényi gimnázium tanulója volt.36 1834. november 5-én törvényes gyakorlás végett a vármegye írószobájába bevették, a hivatali esküt még ezen a napon letette. Pesten tett ügyvédi vizsgát, az eskütételre 1837. december 21-én került sor. Oklevelét 1838. március 28-án mutatta be a Békés vármegyei közgyűlés előtt. Gyomai uradalmi ügyész (1839), gr. Rhédey Ádám ügyvédje (1844), Szarvas város ügyésze (1844-1848) volt.37 Andrássy István, siklói (tl784)38 Szatmár, esetleg Ugocsa megyéből származó család sarja, a famíliát gr. Károlyi Sándor telepítette át Csongrádba. Andrássy Zsigmond (11750) királyi tanácsos, Csongrád megyei alispán (1725-1742), Arad vármegye főispáni helytartója (1742-1745) volt. 1741. december 5-én megszerezte Várit, Kétegyházát, Készít, 1744-ben Sikló mezővárost, amelynek 1746. augusztus 19-én vásártartást adott Mária Terézia; egyúttal megengedte Zsigmondnak, hogy a siklói előnevet használja. 1748-ban szert tett Szenttamás és Sarcháza pusztákra, Nagykamarást, Botost és Bánkútot viszont vissza kellett adnia a kincstárnak. Halála után özvegye, Kun Zsuzsanna (1T792 e.) adományba kapta Királyhegyest, Mezőhegyest, Pitvarost, valamint Székegyházát és Pereget. Házasságukból három fiú született: István, Zsigmond - debreceni kerületi tartománybiztos, királyi tanácsos - és György (11775 e.) - a Nádasdy31 A házassági tanúk Virágos Sándor és Szabó János mérnök voltak. BML IV. 426. Gyula, ref. egyb. akv. 13/1841; RLH, Gyula, kér. akv. 1818. okt. 10., 102/1842, 91/1845; uo„ hal. akv. 158/1870, 310/1873, 42/1929; kgy. ir. 468/1837; Héjjá, 2002. 54-57. p. 32 MÓL O 78. 5. köt.; kgy. jkv. 756/1837, 2365/1837, 1920/1840, 1175-1176/1843, 1183/1843, 1700/1846, 1228/1847. 33 BML IV. 426. Gyula, egyb. akv. 19/1856; Békés, 4. (1885. jún. 7.) 23. p. 1., 3.; Kosa, 1994. 203. p. 34 BML1V.A.4.C. 78/1819. 35 Kgy. jkv. 2581/1843, 97/1844, 224/1844, 1072/1844; kgy. ir. 97/1844; BML IV. 426. Szarvas, evang. hal. akv. 357/1848. 36 BM1. Vili. 54. 26. köt. 390. sz. 37 MÓL O 78. 6. köt.; kgy. jkv. 1843/1834, 333-334/1838, 721/1839, 447/1844, 449/1844; BML IV. A. 4. a. 484/1839,216/1841. 38 Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 17. p. 207
