Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Almássy Márton (tl7349)

Római katolikus vallású.

Almássy György feleségével, Szabó Margittal és Márton, Ferenc, Erzsébet nevű gyermekeivel, továbbá fivérével, Jánossal - aki a királyi tábla jegyzője, 1693-ban Heves vármegye alispánja volt - 1677. augusztus 11-én részesült címeres levélben. Az armalist Heves és Külső-Szolnok egyesített vármegyék 1677. november 17-i, füleld közgyűlésén hirdették ki. Ez alapján állíthatta ki Heves vármegye testimonialisát (Fülek, 1682. május 20.), amivel a címeres levélben említett, és Békés vármegyébe áttelepült Almássy Márton 1733. május 18-án Gyulán igazolta nemesi származását. A Csík Zsuzsannával kötött házasságából született gyermekei - Dániel (*1716 k.), Cecília, Julianna - közül Dánielt 1754. november 20-án ismerték el valóságos nemesnek a békési rendek.10

Almássy Márton ügyvédi vizsgát tett, majd a gyulai uradalom szolgálatában állt, Löwenburg János Jakab főispán bizalmasa, jószágainak haszonbérlője volt.11 1722. június 8-án kezdte meg Békés vármegyei hivatali működését, amikor a tisztújítás alkalmával pénztárnoknak és ügyésznek választották meg. A folytatva tartott tisztépítőszéken, június 9-én Ujfaludy Márton oldalán országgyűlési követnek is megtették Almássyt. Ügyészi posztjától 1725. május 15-én vált meg. 1725. október 9-én, 1728. január 14-én Békés vármegye táblabírája lett. Sporer János helyére 1729. március 9-én substitutus alispánnak nevezte ki a főispán,

1730. augusztus 28-án pedig actualis alispánnak tette meg. Az alispáni feladatkört 1729-től haláláig látta el, a pénztárnokságról már mint alispán 1730. december 19-én mondott le.12

Almásy Alajos, gróf, zsadányi és törökszentmiklósi (*1786. február 24., Buda - 11850. december 31., Sarkad)

Almásy Ignác (1751-1840) és Semsey Anna (1761-1819) fia. Almásy Alajos 1810. december 20-án Bécsben kötött házasságot gr. Festetics Erzsébettel (1794-1822), két fiuk született, Kálmán (1815-1898) — 1846-tól a Körös-szabályozási Társulat végrehajtó választmányának tagja - és Dénes (1817—1871). Almásy Alajos második felesége 1823. augusztus

25-én gr. Wilczek Lujza (1800-1876) lett.13

1792-ben Békés vármegye országgyűlési követévé választották. Utóbb a főispán tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki, a hivatali esküt 1804. október 16-án tette le. Másodjegyző (1805).

1805. szeptember 24-én a főispán táblabíróvá nevezte ki. 1807. március 16-án ismét Békés vármegye országgyűlési követévé választották. 1809. április 17-én a nemesi insurrectio alkalmával százados kapitányi rangra emelkedett. Császári királyi kamarás volt.14

Almásy Dénes, gróf, zsadányi és törökszentmiklósi (*1817. október 5., Buda-Pest - 11871. augusztus 17.)

Almásy Alajos (1786-1850) és gr. Festetics Erzsébet (1794-1822) fia.

A főispáni helytartó 1836. szeptember 5-én tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki, az esküt október 24-én tette le. Atzél Antal a kinevezést az 1837. április 18-i tisztújítás alkalmával

9 Almássy Márton 1734. aug. 28. előtt halt meg, ugyanis Harruckern János György főispán nevében Harruckern Ferenc ezen a napon nevezte ki „obitum domini Martini Almássy condam vice comitis” folytán Khlosz Mátyást modo provisorio Békés vármegyei alispánnak. Kgy. jkv. 86/1734.

10 Kgy. jkv. 42-43/1733,85/1733, 51/1754, 73/1754,146/1754; kgy. ir. 6/1732; Kempelen, 1. köt., 1911. 74-78. p.; [Haan], 1884. 50. p. Almássy Márton vegyes házasságból származó leányait édesanyjuk református szellemben kívánta nevelni, de ez ellen a Békés vármegyei rendek, a gyulai plébános és az Almássy család egyaránt protestált. Kgy. ir. 92/1781; kgy. jkv. 101/1739, 114/1739, 135/1739, 172/1739, 175-176/1739, 14-15/1740; [Haan], 1886. 151. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 476. p.; uő., 3. köt., 1896. 167. p.

11 [Haan], 1884. 86. p.; Karácsonyi, 3. köt., 1896. 167. p.

12 Kgy. jkv. sz. n./1722. jún. 8., 48/1722. jún. 9., 66/1725, 121-122/1725, 7/1728, 73/1729, 75/1729, 96-1/1729, 315/1730, 426/1730, 219/1731; kgy. ir. 176/1725, 315/1730; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 473., 478., 480. p.

13 MOL X 2003. Pest-Belváros, r. kát. kér. akv. 1815. szept. 2.; Békés, 30. (1898. okt. 30.) 44. p. 1.; Erdmann, 1987. 465. p.; Gudenus, 1. köt., 1990. 30-31. p.

14 Kgy. jkv. 475/1792, 1012/1804, 1079/1805,193/1807, 143/1809, 792/1809,1586/1820.

204