Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)
IV. Igények és lehetőségek a gazdaságban a 19. század első felében - 3. Az uradalmak gazdálkodása
Erdőhegy 5 029 736 14,63 Feketegyarmat 8 143 5 314 65,26 Gurba ? ? p Gyulavarsánd 10 668 4510 42,28 Kerülős 7 000 4 230 60,43 Kisjenő 7 892 2 861 36,25 Miske 10 899 7 646 V 2 70,15 Nadab 12 639 7 118 56,32 Nagypél 12 959 6 401 49,39 Nagyzerénd 9 162 3 928 42,87 Ottlaka 9 899 800 8,08 Seprős 19 000 17 100 90,00 Sikló 7 078 800 11,30 Sikula ? p p Somoskeszi 7 600 Székudvar 26 026 8 086 31,07 Szinitye 3 860 1 600 41,45 Szintye 11 177 5 379 48,12 Szőlőscsigerel 6 753 V 8 5 782 3 / 8 85,62 Talpas 9 060 6 292 69,44 Újfazekasvarsánd ? p p Vadász 11 000 8 524 77,49 Az adatsorban kevés törvényszerűséget lehet felfedezni: általában megállapítható, hogy ahol szélesebb volt a faluhatár, nagyobb részt foglaltak el az uradalmak, mint ahol a szűkös terület csak az úrbéresek telkeihez volt elegendő. A 19. század közepén a birtokos családokat a VT. sz. melléklet mutatja. 162 Látható, hogy még egy-egy uradalmon belül is nagyok voltak a különbségek. Például a kisjenői uradalomhoz tartozó Miskén 70,15%, Ottlakán 8,08% volt a majorság. Csekély volt az uradalmi terület Eleken és Székudvaron is, a Harruckern örökösök két falujában, amelyekkel a későbbiekben még foglalkozunk. Arad megyében a 19. század elején a legnagyobb birtokos - a már említett - József főherceg volt, majd örökösei (István főherceg és mások) vették át az uradalmat. Mint jeleztük, a terület a kamarától került a nádori tisztséget betöltő főherceg birtokába. 1817-ben vette meg Kisjenőt, Siklót, Nagyzeréndet, Erdőhegyet, Ottlakát, 1822-ben tulajdonába került Agya, Feketegyarmat, Nadab, Szintye, valamint Somos és Bánkút (utóbbi kettő nem volt körösi ártér). 1825ben a főherceg megvette Miskét és Csintyét is. 1802-ben ezen a területen (140 000 magyar hold) a 12 községben és Bánkút pusztán 733 jobbágytelken kb. 2000 jobbágycsalád gazdálkodott. 162 L.VI. sz. melléklet, forrása: Fényes, 1851.
