Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 3. Agrárviszonyok a 18. század végig

Szőlőterületek a Békés megyei településeken (kapás) település neve 1744 1770 Békés 92 613 B erény 1193 7

2 Csaba 9 2224 Endrőd 331 V

2 Füzesgyarmat 29 270 Gyoma 11 548 Gyula 310 1168 Körösladany 97 V

2 Orosháza ? új szőlő Öcsöd 396 Szarvas 26 932 Szeghalom 10 169 Szentandrás 7 Tárcsa 279 Tótkomlós ? új szőlő Vésztő 23 162 V

2 Összesen 510 8391

115 A rétek és kaszálók - ahogy Bihar megyében is láttuk - ebben az időben a települések határának legmélyebb részén voltak. Endrőd, Szentandrás,Tótkomlós, Kétegyháza lakói jó legelőkkel, kaszálókkal rendelkeztek, Gyulavárin, Vésztőn, Szeghalmon, Körösladányban pedig panaszkodtak a rossz minőségű széna miatt. Kétszeri kaszálásra Németgyulán, Vésztőn volt lehetőség. A legeltetésben itt is fontos szerepet játszottak a bérelt puszták. Ezért sérelem érte a lakosokat, ha a földesúr azok bérletét vagy ingyenes használatát megszüntette. Gyulaváritól Bök legelőt, Öcsödtől Bábockát, a szarvasiaktól Kisdécsi puszta egy részét vették el, ahol korábban 700 szarvasmarha, 300 ló legeltetésére volt lehetőség. Egy sor településen a hiányt úgy oldották meg, hogy a szántók között jelölték ki az állatok számára alkalmas területet. Kétegyházán, Gyulaváriban csak az ugaron tudtak legeltetni. A panaszolt problémák ellenére az állattartás jelentette a gazdálkodás fő ágát a 18. század második felében is. Leiszt Emma kutatásai szerint Békés megyében az állatállomány a következőképpen alakult: 115 MOL P 418. 25. csomó, Szőlő összeírás, 1770., Cseh, 1989. 385. p.