Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)
III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 2. Az úrbérrendezés eredményei
Szeghalom 447 177 V g 55 7 g Székudvar 434 202 4 / a 68 7 0 Szentes 1212 554 4 / 0 nem Körös ártér EJ Szentmárton 150 72 nem Körös ártér Vésztő 287 62 V„ 6 2 / H Látható, hogy a gyulai uradalomban a telkek száma az úrbérrendezés óta többszörösére emelkedett. "Viszonylag kisebb gyarapodással találkozunk a folyók alsó szakaszán, Elek, Endrőd, Gyoma, Öcsöd térségében. A derecskéi uradalomban 1774-től a 19. század elejéig a telekszámok a következőképpen módosultak: 89 23. táblázat Telekszámok a derecskéi uradalomban az úrbérrendezéstől a 19. századelejéig település neve telekszám telekszám 1774 19.sz.eleje Bagos: nem árvizes Berettyóújfalu 6 / g 55 5 / g Derecske 148 396 4 / g Feketebátor 1 6 / g 33 V 8 Félegyháza 3 V 8 22 7 8 Gáborján 19 3 / g 78 Kaba 106 7 g 374 Kornádi 20 V g 96 V 8 Konyár 20 % 122 V 8 Méhkerék 4 7 g 50 3 / g Mezősas 13 7 g 66 6 / 8 Nagybajom 17 3 / g 66 7 g Nagyszalonta 58 7 g 528 7 g Oláhszentmiklos 12 V g 114 6 / 8 Sáránd: nem árvizes Zsadány 18 7 g • 56 7 g A telekszám leginkább Berettyóújfaluban emelkedett, ahol - mint láttuk - még egy egész telket sem vettek számba az úrbérrendezés alkalmával. Gyarapodtak a csak néhány telekkel rendelkező, kisebb helységek is (Félegyháza, Feketebátor)."Viszonylag kisebb volt a növekedés a népesebb mezővárosokban (Kábán, Derecskén), ahol már korábban törekedtek a rendezés végrehajtására és a telkek kimérésére. 89 Papp, 1998. 145. p.
