Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 2. Az úrbérrendezés eredményei

A rendelkezés második része az úrbéresek szolgáltatásait szabályozta.Telkenként 52 nap igás vagy 104 nap gyalog robottal tartoztak, ami a telekhányad arányában csökkent. Cenzust fizettek, kilencedet adtak a gabonából és a bárányokból, tartoztak az erdőben favágással, kenderfonással, konyhai ajándékokkal. A házas zsellérek kötelezettsége csak 18 nap robot és cenzus fizetése volt, míg a hazátlanok csak 12 nap kézi robotot teljesítettek. A szabályozás végrehajtásához az uralkodó több megyére kiterjedő hatáskörrel biztosokat küldött, akik előzetesen a jobbágyok és zsellérek birtokában lévő területeket a telekhányad megjelölésével, majd a települések előnyös és hátrányos körülményeit figyelembe véve megállapították, hogy egy egész telekhez mennyi föld tartozzék. Jóváhagyás után a községek számára urbárium és az egyes családok birtokait rögzítő tabella készült. Az osztályba sorolást a parasztok vallomásai alapján állapították meg, amelyet ők a központilag kibocsátott „kilenc kérdőpont"-ra tettek. A így keletkezett investigatiok a gazdaságtörténet-írás értékes forrásai, amelyek bemutatására még visszatérünk. A Körös- és Berettyó-völgy településein az úrbérrendezés után 4094 7/8 telket mértek ki 12 874 jobbágy családnak, tehát az átlagos teleknagyság 0,32 volt, ami 1/4 és 1/2 közti területet jelent. Arad megyében átlag 0,29, Békésben 0,26, Biharban 0,33, Heves és Szabolcs megye, valamint a Jász-Kun kerület helységeiben 0,56 nagyságú telkeket kaptak a jobbágyok.

83 Békés megyében voltak átlag legkisebbek a telkek, és a zselléresedés is itt haladt leginkább előre. Ha azonban a telkekhez ténylegesen kimért földterületek nagyságát vesszük figyelembe, láthatjuk, hogy ezek Békésben voltak a legnagyobbak. Összehasonlítva az egyes megyék adatait - a rétpótlékok figyelembevételével - az alábbiakat állapíthatjuk meg az egész telekhez tartozó szántóföldek és rétek vonatkozásában: -Arad megye: 24 1/2 magyar hold szántó, 18 3/4 kaszás rét - Békés megye: 73 1/2 magyar hold szántó, 19 1/8 kaszás rét - Bihar megye: 31 1/2 magyar hold szántó, 14 1/2 kaszás rét - Heves, Szabolcs megye, Jász-Kun kerület: 30 7/8 magyar hold szántó, 9 1/4 kaszás rét. Az adatsorból látható, hogy az érintett településeken a jobbágytelkekhez tartozó földek jóval meghaladták azt a mennyiséget, amit az úrbéri pátens előírt. Békés megyében ezzel magyarázható a jobbágyok és zsellérek aránya is, mivel utóbbiaknak a széles határban az 1/8-nál kisebb telkek is biztosítottak bizonyos megélhetést.

84 A megyei bontás mellett érdemes részletesen foglalkozni a három kiemelt uradalom viszonyaival is. L. Ill/a. sz. melléklet L. Ill/b. sz. melléklet