Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 4. A derecskéi uradalom viszonyai az Eszterházy család birtokba iktatását követően

bérelték. A két szomszédos község - Bagos és Konyár - a Nagy-Sárrét mocsarai mellett feküdt. A bagosiak, akiknek határa már nem tartozott a Berettyó árterébe, a Szabolcs megyei Kölesi pusztán szántottak, a konyáriak pedig a Kis FehérTó pusztán pótolták a saját határban szűkös jövedelmet. Itt vadászatra is lehetőség volt, az állatok bőrét Debrecenben értékesítették. A Sebes-Körös mocsaraiban fekvő Komádiban a rossz körülmények ellenére 1726-ban már 160 ház állt. A mocsárban jó halászóhelyek voltak, földművelésre pedig nyolc pusztát béreltek, köztük a később faluvá lett Szakált is. A Sebes-Körös mellett épült a birtok legkisebb települése, Zsadány, ahol a növekvő lakosság Fancsika és Papi pusztát vette művelés alá. 13 környékbeli pusztát tartott bérben a nagyszalontai lakosság, amelyek közül Mezőgyarak és Marciháza önálló község lett. Saját határukat az 1720-as évek végén is csak rétként és legelőként hasznosították, amit a nagyszámú állat is mutat.

70 A gazdálkodás fő ága - mint láttuk - az állattartás volt. Szendrey István kutatásai alapján érdemes megvizsgálni, hogyan alakult az állatállomány összetétele a 18. század első évtizedeiben. 16. táblázat A derecskéi uradalom lakosságának állatállománya fajtánként (1712-1731) a) Ökörállomány település neve 1712 1723 1731 Bagos 98 199 57 Bajom 207 181 137 Berettyóújfalu 272 448 341 Derecske 494 298 134 Feketebátor 24 Félegyháza 69 100 Gáborján 123 166 62 Kaba 100 232 114 Kornádi 288 417 271 Konyár 104 257 218 Méhkerék Mezősas 84 190 Oláhszentmiklos 42 168 Sáránd 120 114 15 Szalonta 273 524 Zsadány 50 144 Összesen 2240 2396 2499 MOLE 156. U et C Fasc. 6. No. 61., P 108. Rep. 33/a. Fasc. P. No. 521.