Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 4. A derecskéi uradalom viszonyai az Eszterházy család birtokba iktatását követően

Az I. számú mellékletből látható, hogy 1715-ben az összeírok az országos statisztikában a 13 községben mindössze 297 családot tüntettek fel, tehát 347tel kevesebbet, mint az 1712-es uradalmi összeírás. 1720-ban már 735 családfőt tartalmaz az országos statisztika, ami 1715-höz képest ugrásszerű növekedést jelent, de csekély gyarapodást az 1712-es uradalmi anyagban szereplő 644 családhoz képest. Megbízhatók az 1726/1728-ban készült uradalmi összeírások, amelyek Mezősas és Feketebátor betelepítése után már 16 település adatait közlik. (Köztük Bagos nem feküdt árvizes területen.) Az első szerint az uradalomban ekkor 1760 család élt, köztük 1356 szabad költözködési joggal rendelkező jobbágy, 120 adózó nemes, 334 zsellér, mellettük 558 testvér, illetve felnőtt fiú. A második dokumentum 1778 család adatait közli, de nem jelöli a társadalmi kategóriákat. Az alábbi táblázatban az előbbi, részletező összeírás adatait mutatjuk be.

67 13. táblázat A derecskéi uradalom lakossága községenként (1728) település neve nemes jobbágy zsellér fiú, testvér Bagos 11 65 10 17 Berettyóújfalu 6 191 88 Derecske 17 157 88 78 Feketebátor 24 23 Félegyháza 8 73 11 37 Gáborján 56 19 37 Kaba 6 178 22 90 Kornádi 10 127 20 25 Konyár 105 31 Nagybajom 17 .88 5 53 Nagyszalonta 24 107 89 6 Sáránd 7 42 12 Sas 11 41 4 8 Szentmiklós 32 33 23 Tóti 3 29 28 20 Zsadány 41 5 10 Összesen 120 1356 334 558 Az ország más vidékeihez képest magas a nemesek száma, akik mentesek voltak az állami adóktól, de - mivel jobbágytelkük volt - tartoztak az úrbéres 67 MOL E 156. U et C Fasc. 6. No. 61., illetve Fasc. 12. No. 46.