Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 3. A Harruckern-birtok gazdálkodása az újjátelepülés után

őszén elrendelték a munka megismétlését.

57 Az új statisztikában 19 település szerepel. A korábbi Fás puszta ekkor önálló község, Békés és Szarvas pedig már mezővárosi rangot kapott. Ember Győző nyomán a népességi adatok a következők:

58 6. táblázat Békés megye településeinek lakossága (1730) település neve jobbágy zsellér összesen Békés 224 75 299 Csaba 153 17 170 Doboz 39 1 40 Fás 22 1 23 Füzesgyarmat 100 18 118 Gerla 24 11 35 Gyom a 55 6 61 Gyula 278 5 283 Kétegyháza 46 12 58 Körösladany 72 17 89 Mezőberény 44 6 50 Nemeskereki 27 6 33 Öcsöd 47 11 58 Szarvas 61 4 65 Szeghalom 104 20 124 Szentandrás 30 3 33 Tárcsa 50 23 73 Vári 36 9 45 Vésztő 47 6 53 Összesen 1459 251 1710 A táblázat tanúsága szerint a családfők száma - 1725-höz képest - csaknem 350 fővel növekedett. Elsősorban a jobbágyok száma nőtt, így a zselléreké a jobbágyokhoz képest alig valamivel volt több, mint öt évvel korábban (17%). Gyula mezőváros növekedése a német és román betelepedés óta megállt, Csaba, Füzesgyarmat, Körösladany nagymértékben előretört. A két 1730. évi összeírás az adózók vagyonát - egymást kiegészítve eltérően tünteti fel. Bár az első adatlapja szerint az összeírok feladata a telekhez tartozó szántók és rétek feltüntetése lett volna, mivel a telkek nem voltak kimérve, erre nem volt lehetőség. Csak azt jegyezték fel, hány köböl földet hasz57 MOL P 418. 19. csomó, 28. füzet, 1730. október 58 Ember, 1977. 27. p.