Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 3. A művelési ágak arányának és abszolút értékének változásai 1853-1895

A későbbiekben még tárgyalandó birtokszerkezet Bihar megye népességének alakulásában is nagy szerepet kapott. Fúrta szűkös határában 3000 holdat foglalt el a két nagybirtok, Erdiószegen 5000 hold felett volt, Szovátán, Gyiresen, Görbéden szintén kiterjedt uradalmi földek jelentettek akadályt. A felsorolt, jelentősen fejlődő települések közül Dancsházán egyáltalán nem volt nagybirtok, Komádiban és Udvarin is csak 30% körül mozgott aránya a település határában. Egy sor helységben Bihar megyében is megfigyelhető, hogy a lakosság száma 1890-ben alacsonyabb volt, mint 1870-ben, mivel csak a századforduló táján bekövetkezett gazdasági fellendülés hozta meg a helyenként még így is mérsékelt fejlődést (péládul Feketebátorban, Feketetótin, Görbéden, Homorógon, Körösszegen, Körösszegapátin, Oláhszentmiklóson, Szalárdon, Vizesgyánon). A Hajdú és Jász-Nagykun-Szolnok megyei érintett települések esetében Nádudvar 1890. évi átmeneti hanyatlásától eltekintve - egyenletes és jelentős fejlődéssel találkozunk. A leginkább Püspökladány népessége gyarapodott, annak ellenére, hogy a közalapítvány birtokai a határ jelentős részét elfoglalták.

218 3. A művelési ágak arányának és abszolút értékének változásai 1853-1895 Ha a vízszabályozás hatását a mezőgazdasági termelésben kívánjuk vizsgálni, az első és legfontosabb, legjobban mérhető adatokat a művelési ágak vonatkozásában találjuk. Kiindulópontnak az 1853-ban, a kataszteri munkálatok alapján megállapított adatokat tekintjük, amelyeket a 149 ártéri településről Gallacz János gyűjtött össze és tett közzé monográfiája mellékleteként.

219 A kataszteri beosztásnak megfelelően a művelési ágak között szántókat, réteket, legelőket, szőlőket, kerteket, erdőket, nádasokat, művelés alá nem vonható területeket különböztetett meg. A szűkebb Magyarországon és a Temesi Bánságban ebben az időszakban a felmért 36 444 700 kat. hold terület művelési ágai a következőképpen oszlottak el: - szántó 35,33% - rét - legelő - kert - szőlő - erdő - nádas - művelés alá nem eső 10,62% 14,93% 0,80% 1,62% 23,24% 1,01% 12,45% 218 L.VIII. sz. melléklet 219 Gallacz, 1896. I /a. sz. melléklet alapján 220 Galgóczi, 1855. 23. p.