Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)
V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 1. Gazdasági és társadalmi változások a polgári forradalom után
állomány, a vagyon tekintélyes részét viszont a készpénz és követelés tette ki. A föld-tehermentesítési járulék meghatározása érdekében készített felmérés szerint aWenckheim-uradalmak egyes településein a főbb művelési ágak aránya a települések határán belül a következő volt: 37. táblázat A főbb művelési ágak arányai az úrbéri becslések szerint a Wenckheim-birtokok egyes településein (1852) település neve egész határ szántó rét legelő (kat. hold) % % % Csaba 69 844 64,72 7,06 26,51 Doboz 8 539 20,19 32,81 20,55 Endrőd 26 952 31,80 13,06 53,68 Gyula 52 087 42,43 23,02 29,24 Körösladany 22 067 31,29 31,77 34,25 Mezőberény 22 840 48,65 7,34 42,04 Okány 10 574 27,23 43,57 9,53 Sarkad 21 886 35,25 37,47 19,64 Vésztő 20 347 36,55 39,60 8,71 : A felsorolt békési helységekben a főbb művelési ágak aránya a művelhető területeken változatos képet mutat. Kiugróan magas volt a szántók aránya Csabán, a réteké Okányban, a legelőké Endrődön, kapcsolatban a jelentős állattartással. Darvas és Sarkad határában nagyobb erdő", Okányban, Vésztőn, a Sárréten nagy kiterjedésű mocsár is volt. Csabán és Mezőberényben a rétek igen alacsony részesedése a pusztai gazdálkodás további fenntartását tette szükségessé. Figyelembe kell venni, hogy itt nem a teljes határról, hanem csak annak művelhető részéről van szó. Ha azonban összehasonlítjuk az adatokat a IX. számú - a későbbiekben még tárgyalandó - mellékletben szereplő, kataszteri felmérésen alapuló mutatókkal, látható, hogy itt még a korábbi, feudális művelési struktúráról van szó, míg az idézett melléklet - a szántók arányának növekedésével - már a következő korszakra utal. Bár a birtokosok az úrbéri pátens végrehajtása után egy sor nehézséggel találták magukat szemben, a 19. század második felében mégis országosan megkezdődtek a nem kevés kiadással járó, rendszeres vízszabályozások, amelyek az Alföld képét is átalakították. A mezőgazdasági konjunktúra kihasználásának lehetősége és az ebből származó várható haszon reménye arra ösztönözte a feudális kötöttségektől mentes volt jobbágyokat és a nagybirtokosokat, hogy a gazdaság modernizálásának előfeltételeként rendezzék környezetüket. 213 BéMLXI. 601. 15. dosszié
