Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A kereskedelmi munkálat

A kereskedelmi munkálat Békés vármegyének a kereskedelmi munkálat felülvizsgálatára kiküldött bizottsága 1832 januárjában kezdte meg üléseit. Boczkó Dániel, a megye táblabírája és a békési választmány tagja 1832. január 9-án készítette el az országos küldöttség javaslataival kapcsolatban "észrevételeit. Az országos munkálat kimutatására hivatkozva, a magyar kereskedelem passzivitásának okát, azt a tényt, hogy az utolsó 11 évben több pénz áramlott ki az országból, mint amennyi a kereskedésből származó bevétel volt, Boczkó 5 pontban foglalta össze. Elsőként a többi vármegye által is sérelmezett „prohibitivum systemá"-t említette, melynek alkalmazása miatt a hazai termékek kivitelét és a külföldi áruk egy részének behozatalát a birodalmi kormány vagy tilalmazta, vagy a magas vámok által ezek forgalmát megakadályozta. A hazai termények kivitelét a Magyarország és az örökös tartományok határán kivetett magas vámok, továbbá a birodalom határán fizetendő vámok egyaránt nehezítették. A magyar kereskedés passzívumának második okát Boczkó a szállítás költséges voltában, az utak rossz minőségében, a folyók szabályozatlanságában, a csatornák hiányában látta. Harmadik tényezőként a hitelviszonyok rendezetlenségét, a váltótprvényszékek hiányát sorolta fel. A negyedik okot Boczkó abban látta, hogy a hazai gyárak, azaz a manufaktúrák hiánya, az ipar fejletlensége miatt számtalan terméket külföldről kényszerül az ország beszerezni. Végül kifogásolta a kormány által az egyes kereskedőknek adományozott privilégiumokat, monopóliumokat. Éppen ezért a javaslattevő szerint a jövő országgyűlés egyik fő feladata a felsorolt okoknak az elhárítása, a külső és belső kereskedelem szabadságának biztosítása lett volna. Boczkó szerint a kereskedés lehető legszabadabb lábra való állításánál több alapelvet kellene szem előtt tartani. Minél olcsóbban működik egy ország kormánya, annál több lehetőség adódik a gazdaság fejlesztésére, előmozdítására. A „nemzeti gazdaság" (oeconomia nationalis) egyik fő ága a kereskedés, melynek „lelke" és alapja a szabadság; ezért mindaz, ami a szabadságnak kedvez, egyben a kereskedést is előmozdítja. A kereskedés és ezáltal a nemzeti gazdaság fejlődése pedig kedvezően hat a népességre (impopulatio), a műveltségre (cultura) és a nemzeti szorgalomra (industria). Boczkó pontosan meg nem nevezett külföldi szerzőkre hivatkozva hangsúlyozta: „...a nemzeteknek előmenetelét, erejét, boldogságát, azoknak a legszabadabb kereskedésbeli kölcsönös öszveköttetések, s a nemzetek jussaival ellenkező, úgynevezett prohibitivum systemának végképpen való eltörlése leginkább elősegítheti." Pozitív példaképpen említette a német államok- gazdaságpolitikáját: a Poroszország, Bajorország, Württemberg, Hessen-Darmstadt között eltörölt vámvonalat. Véleménye szerint egy-egy