Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
elérni, ha - a törvényhozás által meghatározandó időn belül - a jobbágyok telki állománya minden határban egy tagban, és a földesúr allodiális földjétől elkülönítve lenne kiadva. Hasonló elképzelést fogalmazott meg a bihari és a nógrádi választmány 79 is. A jobbágyi földtulajdon nagyobb biztonsága érdekében Csanád küldöttsége azt javasolta, hogy ahol egyszer már végbement a külső telek regulációja, azt többé ne lehessen felülvizsgálni. Békés megye nem foglalkozott ugyan részletesebben a tagosítás kérdésével, de az úrbéres telkek regulációja kapcsán állást foglalt jobbágytelek állandósága mellett. A megyei javaslatok (Békés, Csanád, Szatmár) egy része tehát az úrbéri operátum I. tc. 7. § kapcsán úgy vélte, hogy a jobbágy az usufructuatio szabad adásvételének engedélyezésével valójában tulajdonosi jogokat nyert a jobbágytelekre, más elképzelések (Baranya, a borsodi küldöttség, Zala, Csongrád, Somogy, Zemplén, Pest) pedig a telki haszonvétel szabad adásvételén túl lehetővé akarták tenni, hogy a jobbágy földesurával való szabad egyezkedés útján tulajdonjogot szerezhessen az úrbéres telekre. Ugyancsak több megye foglalt állást amellett - elsősorban a kilenceddel, illetve a robottal foglalkozó paragrafusok kapcsán -, hogy a jobbágyok szabad megegyezés útján a földesúri tartozásokról örökös szerződéseket köthessenek. Barta István értelmezése szerint több megye (Pest, Bars, Békés, Csongrád, Nógrád, Baranya, Temes stb.) nyíltan a megegyezéses örökváltság mellett foglalt állást. 80 Fónagy Zoltán elemzése szerint azonban még azok a megyék sem voltak elég következetesek, amelyek meggyőző érvekkel támogatták a jobbágynak az úrbéres telekre kiterjedő tulajdonjogát. Nem vették figyelembe, „hogy ha a jobbágy tulajdonjogot kap telkére, akkor a feudális függés és szolgáltatások rendszerének további fenntartása még súlyosabb bonyodalmakkal jár majd." 81 Ennek az ellentmondásnak a feloldására érdemes tehát néhány törvényhatóság álláspontját részletesebben megvizsgálni. A barsi küldöttség szerint az igazságosság elvének megfelelne, ugyanakkor rendkívül hasznos is lenne, ha a jobbágyok, akik eddig haszonélvezet címén bírták a telket, az úrbéres telekre tulajdonjogot nyernének, oly módon, hogy az országgyűlés által meghatározott, méltányos váltság lefizetése után nemcsak a tulajdonosi jogot szereznék meg, hanem örök időkre mentesülnének minden földesúri adó és szolgáltatás alól. A temesi választmány a következőket indítványozta: „...a jobbágynak minden további nehézség nélkül szabad légyen bármely rendű urbariális tartozásaira nézve földesurával akár örökös, akár ideiglenes alkura lépni, e lépésben sem a törvényhatóságok által, sem egyéb úton nem akadályoztathatván." 82 A csongrádi küldöttség - mint láttuk - lehetővé akarta tenni, hogy a jobbágy a földesúrral az úrbéri tartozásokról örökös szerződéseket köthessen. Békés megye ugyanerről úgy nyilatkozott, hogy a földművelők egy összegben válthassák meg tartozásaikat. A Pest megyei bizottság lehetségesnek tartotta, hogy a 79 Nógrád ezt a javaslatát a kereskedelmi munkálatban fogalmazta meg. 80 Barta 1966. 163. 81 Fónagy 1988. 40. 82 Temes vármegye küldöttségének észrevételei... 8.
