Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
földesúr is biztos jövedelemhez jutott volna. A hosszúfuvar természetbeni kiszolgáltatása helyett a különvélemény szintén pénzbeli helyettesítést javasolt: egy telek után 1 forint kellett volna fizetni. A megyei vélemények nagy része leszögezte: az úrbéri munkálat legfontosabb célja az adózók terheinek enyhítése. Baranya megye szerint az ország boldogsága és ereje a földművelő nép sorsán alapszik; ugyanakkor rámutattak arra, hogy szoros összefüggés van a nemzeti szorgalom és gyarapodás, valamint a jobbágyok helyzete között. Hasonlóképpen vélekedett a szatmári választmány is: véleményük szerint a törvényhozás már századokkal azelőtt felismerte a jobbágyság helyzete és az ország állapota közötti kapcsolatot. A megyék fontosnak tartották emellett azt is, hogy az új törvények eredményeként a földesúr és a jobbágyok közötti bizalom helyreálljon. Arad vármegye küldöttsége a két fél kölcsönös kötelezettségeinek pontos meghatározása mellett arra törekedett, hogy „a jobbágynak földesurához való közeledése és ragaszkodása mindinkább eszközöltessen". 39 Nagy hangsúlyt kapott a javaslatokban az az elvárás is, hogy az új szabályozás a meglévő földesúri jogokat ne sértse, a földesúri tulajdont pedig semmilyen formában ne csorbítsa. Torna szerint: „a jobbágyokra nézve kétségen kívül megkívántató s célba vett könnyebbítések és engedelmek oly módon eszközöltessenek, hogy a földesúrnak tulajdona semmi csonkulást ne szenvedjen." 40 Nógrád küldöttsége abban látta az országos bizottság tervezetének célkitűzéseit „hogy a földesúri vérrel szerzett vagy azzal egyenlő érdemekkel nyert jus sérelme nélkül a parasztság személyes szabadsága, sajátjával való szabad bánás, törvény által állapíttassanak meg". 41 Fontosnak tartotta a küldöttség azt is, hogy a jobbágy-földesúri viszonyból származó jogok és kötelességek úgy legyenek megállapítva, hogy az úrbéri perek száma a lehető legkisebbre csökkenjen, és a jobbágy és földesúr közötti bizalom szilárd alapot nyerjen. 42 Pozsony megye küldöttsége úgy vélte, „ezen urbarialis rendtartási Intézetnek" fő célkitűzése a sarkalatos törvények szellemének megfelelően - amennyire csak lehetséges - a földesúri jogok és kiváltságok fenntartása, másfelől pedig az adózók sorsának könnyítése. 43 Csanád küldöttsége azonban csak úgy tartotta megvalósíthatónak az úrbéri munkálat fő célkitűzését, ha a földesurak a század szelleméhez illő áldozatokat is hajlandóak lennének hozni. 44 Hasonlóan nyilatkozott Pest, Baranya és Borsod megye is. 45 Az adózók terheinek mérséklését számos vármegye - pl. Csanád, Krassó, Nógrád, Pest - azért is szorgalmazta, mert ezáltal a jobbágyok a » MOL Kanc. Diaet. 10.cs 15.r. 4(, MOLKanc. Diaet. 11.cs. 383.r. 41 MOL Kanc. Diaet. 11.cs. 1. 42 MOL József nádor titk. praep. 17.cs. l49rv. 43 MOL József nádor titk. praep. 17.cs. 220.r. 44 MOL Kanc Diaet. 10.cs. 523/a r. 45 A borsodi közgyűlés kijelentette: a rendek készek "az előremenő századok mind jobbanjobban kifejtődzködő lelkét nem hátratartóztatni, hanem előlsegíteni, és mindezeket még áldozattételekben kerülő valóságos cselekedetekkel is állhatatossan bebizonyítani,..."(MOL József nádor titk. praep l6.cs. 707.v.).
