Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

Pest vármegye önálló kezdeményezése volt egy országos leánynevelő intézet létrehozása. A nőnevelés a korszak egyik fontos problémája volt, a kérdés már az 179l-es bizottság tervezetében is szerepelt, több megye már akkor is elismerte a leánynevelő intézetek szükségességét.

126 Mivel azonban a kérdés megoldására érdemi lépés nem történt, az ügy később sem vesztett aktualitásából. Pest vármegye kezdeményezését az árvaszéki küldöttség 1831 márciusában benyújtott beszámolója hívta életre. A kilencéves Skála Rozáliát, Skála Ferdinánd és báró Laffert Mária árváját gyámja, gróf Berényi Miklós a bécsi szaléziánus apácáknál neveltette. Az árvaszéki bizottság azonban arra utasította gróf Berényi Miklóst, hogy Bécsből azonnal hozassa haza a kislányt, s olyan nevelést biztosítson neki, amelynek során a nemzeti nyelvet is megtanulhatja. A gyám azzal érvelt, hagy a gyermek jelentős hozománytól esik el, ha nem az apácáktól megy férjhez; a megye elismerte ugyan, hogy az összeg jelentős, de a nemzetiséget fontosabbnak tartotta az anyagi előnyöknél, így elutasította a kifogást.

127 Ennek az esetnek a nyomán született meg tehát Pest vármegyének országos leánynevelő intézet tárgyában készített körlevele.

128 A körlevél - a magyar nyelv ügyében keletkezett, Pest és Békés megyei javaslatokhoz hasonlóan - hangsúlyozta, hogy a nemzetiség szempontjából oly fontos magyar nyelv elsajátítását még gyermekkorban el kell kezdeni. Különösen fontos ez a leánygyermekek esetében, akik egykor majd a jövő nemzedékét fogják nevelni, s így jelentős szerepük lesz a nemzeti érzés, valamint a magyar nyelv szeretetének kialakításában. Pest átiratában szorgalmazta, hogy a témát vegyék föl az országgyűlés tárgysorozatába, s a többi megyét a javaslat támogatásra szólította föl.

129 Pest - követutasítása 122 Uo. 1832:5567. 123 Uo. 1832:5568. 124 Uo. 1832:6285. 125 Uo. 1832:5503. 126 L. Hoós 1994. 222-225. 127 PmL PPSVm Kgy. lajstr. 1831:966. 18. és 19. czikkely. A megyei közgyűlés 1832 márciusában ismét foglalkozott a kérdéssel, mivel gróf Berényi a határozat ellenére sem hozatta haza a gyermeket Bécsből. PmL PPSVm Kgy. ir. 1832:1642. 128 PmL PPSVm Kgy. ir. 1831-1-308. Az 1831. március 18-án keletkezett körlevél részlete így hangzik: "A kebelünkbeli árvák állapotjára felügyelő kiküldöttség jegyzőkönyvének e mái napon előttünk történt felolvastatása alkalmatosságával általlátván azt, hogy mely hiányosságával legyünk egy olyan nevelőintézetnek, melyben hazánk leányai kicsiny koroktól, mint a nemzetiség eránt való érzésnek beszívására legalkalmasabb időtől kezdve több hasznos tudományokon kívül főképpen a magyar nyelvben oktattatván, idővel annak az ország által célul vett s rég óhajtott közönségessé tételében ők is fő eszközül szolgálhassanak. Ezen hiánosság kipótolását tehetségünkben lévő módok által helyrehozni fő kötelességünknek tartván, a közelebb tartandó országgyűlésre küldendő követjeink utasításául előre feljegyeztettük, hogy az előladattak tekintetéből egy leánynevelő nemzeti országos intézetnek közerővel leendő felállítását kieszközölni iparkodjanak, ..." 129 Pest vármegye közgyűlési iratai között 1831-ből mindössze két törvényhatóság válaszlevelét olvashatjuk. Szatmár vármegye 1831. június 13-i átiratában támogatásáról biztosította Pest kezdeményezését (1. PmL PPSVm Kgy. ir. 1831-1-5250.). Bihar vármegye azonban nem támogatta egy országos leánynevelő intézet felállítását, véleménye szerint ugyanis: "Azon óhajtott célnak elérésére, hogy hazánk leányai kisded koroktól fogva a nemzetiség érzésében neveltessenek és