Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

tétben, hogy az úrbéri és adóbiztossági tárgy szoros összetartozását szögezte le, a kereskedelmi munkálatot pedig csak a harmadik helyen említette.

71 Nem véleüen azonban, hogy Pest vármegye határozata bizonyos szempontból emlékeztet József nádornak, a megye főispánjának a már említett, 1832. április 29-i felterjesztésére,

72 melyben a nádor az úrbéri és adóbiztossági munkálat szoros összetartozását hangsúlyozta, és e két tárgyat javasolta elsőként az országgyűlés napirendjére tűzni. A rendek számára oly fontos kereskedelmi munkálat a nádor elképzelései szerint csak az ötödik helyen.szerepelt volna, melyet Pest vármegye - mint láttuk - a harmadik helyre javasolt. Természetesen más megyék is felvetették az 1825-27-es országgyűlésen javasolt tárgyalási sorrend módosítását: Szatmár a jogügyi, Baranya az úrbéri, Sopron a banderiális, Békés pedig a közjogi munkálat elsősége mellett szállt síkra. Ez utóbbi megye javaslata azért is figyelemre méltó, mert arra az esetre, ha a közjogi munkálat elsőségét nem sikerülne kieszközölni, szükségesnek látta, hogy a nemesség a dietális költségeket erre az országgyűlésre visszaható erővel vállalja magára. A megyéknek ezek a módosítási kísérletei is jelzik, hogy ezekben a szisztematikus munkálatokban voltak olyan területek, amelyeknek a megtárgyalását számos törvényhatóság különösen sürgetőnek érezte, ezért biztosítani akarták, hogy ezek a kérdések az országgyűlésen mielőbb napirendre kerülhessenek. A követutasítást kidolgozó Pest vármegyei küldöttség javaslatában arra is kötelezni akarta a követeket, hogyha az országgyűlési tárgyalások során olyan kérdés merülne föl, amelyről nincs instrukciójuk, a pótutasítás érkezéséig ne bocsátkozzanak ezek vitájába. A közgyűlés azonban ezen a szigorúságon enyhített: megelégedett azzal, hogy ilyen esetekben - az 1830-as utasítással megegyezően - a követek ugyan kötelesek a megyétől pótutasítást kérni, ám annak megérkeztéig az országgyűlési tárgyalásokon érdemben is részt vehetnek. A bizottság azt is felvetette, hogy a hivatalos országgyűlési jegyzőkönyvben ne csak az szerepeljen, hogy melyik megye követe szólalt fel, hanem a felszólaló nevét is írják ki. A közgyűlés azonban ezt a javaslatot teljes egészében elvetette. A küldöttség a tervezet 26. pontjában, mintegy emlékeztetőül, a több tárgyat, így a rendszeres munkálatok bizonyos kérdéseit is a követek figyelmébe ajánlotta, így a magyar selyem és vas harmincadjának ügyét, a katonatartás arányosságát, egy Pesten felállítandó magyar nyelvű leánynevelő intézet megalapítását, KözépSzolnok vármegyének Magyarországhoz kapcsolását, Erdély visszacsatolását. 71 Az 1832-36-os országgyűlés követutasításai megtalálhatóak: MOL József nádor titk. praep. 18. cs. 72 A kézirat fogalmazványát 1. MOL József nádor titk. praep. 16. cs. V, a tisztázatot 1. MOL Kanc. eln. titk. 1832:258.