Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)
Pest varmegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832) Az operátumok felülvizsgálata Az alábbiakban Pest vármegyének az 1832-36-os országgyűlés előkészítésében és az operátumok megyei felülvizsgálatában játszott szerepét kívánom bemutatni. A témaválasztást indokolja, hogy Pest megye - központi fekvésénél fogva - már ebben az időszakban is meghatározó jelentőséggel bírt: nemcsak az ország gazdasági és kulturális életében játszott jelentős szerepet, hanem politikai tevékenységének is különleges súlyt adott, hogy a megye főispánja az ország nádora, József főherceg volt. A történetírás szerint az 1830-as évek második felétől, a politikai perek időszakától még inkább megnövekedett a megye politikai súlya, Pest a hazai közéletben a „vezérvármegye" szerepét töltötte be. Érdemes tehát alaposan szemügyre venni, hogy ebben az átmeneti időszakban milyen álláspontot képviselt a vármegye az operátumok felülvizsgálata során. Kik vettek részi a helyi választmány munkájában? Tudta-e a választmány, majd pedig a közgyűlés döntéseivel befolyásolni a többi törvényhatóságot? Mennyiben volt egyáltalán eredményes és hatékony a vármegyék egymással való kapcsolattartása az országgyűlést megelőző időszakban? Hogyan értékelte a kormányzat a Pest megyei törekvéseket? A felsorolt szempontok alapján nem csak a rendelkezésre álló Pest megyei operátumokat ismerhetjük meg, hanem egy kitüntetett helyzetű megyén keresztül az 1832-36-os diétára való felkészülés időszaka is tágabb politikai kontextusba kerülhet. Az 1830-as országgyűlésről hazatérő követek, Szentkirályi László, a Hétszemélyes Tábla bírája 1 és Dubraviczky Simon, a megye másodalispánja 2 az 1831január 20-án tartott közgyűlésen nyújtották be követjelentésüket. Beszámoltak 1 Az országgyűlésen résztvevőkről egykarú titkosrendőri jelentések készültek, Szentkirályit így jellemezték: „Szentkirályi Ladislaus, Septemvir und Landtags Ablegirter, gegen 70 Jahre alt, protestantischer Religion [valójában katolikus — V O.], war einer der ausgezeichnetsten VfizelGespänne der neueren Zeiten; seine ausgebreiteten Kenntnisse, besonders im statistisch historischen Fache, seine auch sonst vielseitig wissenschafftlichen Ausbildung, eines lebhaften Geistes, Fleiss in Geschäften, unerbitterliche Strenge gegen seine Untergebenen, feste Beharrlichkeit im Entschliessen, vereinigt mit der solidesten Rechtspflege, und eine klaßische Schreibart, halten im Comitate seine Uiberwiegenheit bald entschieden, und so fest begründet, dass obwohlen man ihm in letzten Jahren seiner Anstellung eine rohe Ausserseite, Ungeduld und grobe Behandlungweise, dann Eigennutz, nicht ganz mit Unrecht vorwirft, er dennoch das vorteilhafte Amt des Palatinal-Protonotariats zu erhalten wusste." - MOL Takács-hagy. Fase. 91. 5284. sz.) 2 Dubraviczky titkosrendőri jellemzése a következő: „Dubraviczky de Eadem Simeon 2ter Vice-Gespann, ungefähr 40 Jahre alt, evg. luth. talentvoll, und ein guter Redner, sonst aber wenig gebildet; übrigens ohne Vermögen, und im Rufe eines gutmüthigen, aber unbeständigen mehr konstitutionellen Charakters." - MOL Takács-hagy. Fase. 91. 5283. sz.)
