Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)

propozíciók tartalmát. 54 Az október 11-i tanácskozáson nem alakult ki vita az országgyűlés helyszínéről, valamennyi résztvevő Pozsonyt tartotta erre a legal­kalmasabbnak. A diéta december l6-ra javasolt határnapját is egyhangúlag el­fogadták, így Reviczky 1832 áprilisában felvázolt elképzelése valósult meg: a rendeket csak az év utolsó hónapjában hívták össze. 55 A kormányzat tehát tudomásul vette a bizottsági munkálatok megtárgya­lásának szükségességét. Ki akarta azonban várni azt az időt, amikorra tisztázódik az operátumok felülvizsgálata során születő megyei követutasítások tartalma, hogy ezeknek az ismeretében alakítsa ki az operátumok megtárgyalásának a királyi propozíciókban megfogalmazott sorrendjét. A másik fontos célja pedig az volt, hogy elkerülje a régóta esedékes erdélyi és a magyar országgyűlés egy­idejű összehívását. A kormányzat eredeti szándékaival ellentétben a pozsonyi diéta elhúzódott, az Erdélyben kialakuló viszonyok miatt viszont mégis kényte­len volt az uralkodó 1834-re összehívni az erdélyi rendeket. E második célkitű­zés tehát kudarcot vallott. A magyarországi és erdélyi események egyidejű kéz­ben tartása meghaladta a kormányzat teljesítőképességét és 1834-35 fordulóján olyan súlyos politikai konfliktusok alakultak ki, amelyek a hagyományos mód­szerekkel kezelhetetlennek bizonyultak. 54 Reviczky november 10-i, igen részletesen adatolt, saját véleményét is tartalmazó felterjesz­tése minden bizonnyal a november 20-i konferenciát kívánta előkészíteni. 55 Conf. A. 1832:1231.

Next

/
Oldalképek
Tartalom