Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
1. számú függelék
Szőgyény László (1806-1893) Szőgyény Zsigmond (1775-1826) személynök fia. Pályáját Pest megyében kezdte, 1826-tól tiszteletbeli jegyző, 1832-ben hivataláról lemond. 1831-től a megye táblabírája. A Kancellária titkára, majd 1836-tól nádori ítélőmester, 1840től a Kancellária tanácsosa. 1847-48-ban és 1860-6l-ben második alkancellár. 1849 januárja és áprilisa között a Windischgrátz által felállított „ideiglenes polgári közigazgatás" vezetője. Tahy Károly (1798-1841) 1819-től tiszteletbeli aljegyző, 1820-tól harmadik, 1823tól második aljegyző. 1825-tól a kecskeméti járásban alszolgabíró, 1829-ben a pesti járás főszolgabírójává választották. Tisztéről 1836-ban mondott le. Ugyanebben az évben táblabíróvá nevezték ki. A Tahy-család már a XVI. században jelen volt Pest megyében, a család meghatározó szerepet játszott a megye tisztikarában. A család katolikus vallású volt, számos helyen rendelkeztek birtokkal: Apostagon, Dunaegyházán, Dunapatajon, Nagytétényben, Pesthidegkúton és Tahitótfaluban. Teleki Sámuel, gróf "(1792-1857) császári királyi kamarás, a dunamelléki református egyházkerület főgondnoka. Hivatali pályáját Pest megyében kezdte: 18l6-ban tiszteletbeli aljegyzőnek nevezték ki, 1817-ben azonban leköszönt. 1829-től a megye táblabírája. Tagja volt az 1832-ben a magyar nyelv ügyében kinevezett megyei küldöttségnek. A Teleki-család a XVIII. század második felében telepedett le Pest megyében, Gyomron. Birtokaik voltak többek között még Maglódon, Pomázon, Ócsán. A család református vallású volt. ZlinszkyJános (1794-1853) 1818-tól pesti járásbeli esküdtnek, majd 1825-ben harmadik aljegyzőnek nevezték ki. 1829-ben központi főszolgabíróvá választották. Ezt a tisztségét egészen 1848 májusáig viseli, mikoris leköszönt megbízatásáról. Részt vett a magyar nyelv ügyében 1832-ben kiküldött megyei bizottság munkájában, valamint tagja volt a Magyarországi Állattenyésztő Társaságnak. Az 1850-es évek elején a pesti kerületi főtörvényszék elnöke volt. A Zlinszky-család katolikus vallású volt, előnevüket az 1744ben birtokukba kerülő Gyón községről kapták. A család több tagja viselt hivatalt a Pest megyei tisztikarban. Békés megye Gróf AlmássyAlajos (1788-1850) császári királyi kamarás. 1807-ben a megye országgyűlési követe. A család 1797-ben a kincstártól vásárolta meg a kétegyházi uradalmat. Birtokukhoz tartozott még Gyulavári és Sarkad. Beliczay József"(?-?) 1810-től 1828-ig alpénztárnok, 1828 és 1837 között főpénztárnok. Családja 1740-ben Bars megyéből költözött Békésbe. Boczkó Dániel (1789-1870) táblabíró családja Liptó megyéből származott. Apja, idősebb Boczkó Dániel Szarvason volt evangélikus lelkész. Ifjabb Boczkó Dániel 1816 márciusában tett ügyvédi vizsgát, ezután Békéscsabán telepedett le, és a gróf Stockhammer-család ottani birtokainak lett jogügyigazgatója. 1848. június 26-án az orosházi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. 1848. október 11-től Békés, november 18-tól Arad vármegye 1849 júliusától pedig Erdély teljhatalmú kormánybiztosa. A szabadságharc után először halálra ítélték, majd büntetését 10 évi várfogságra mérsékelték. 1856-ban
