Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
gyakorlaton túl az ilyen személy ne csak az anyai birtokot örökölhesse/' 1 hanem az ősi vagyonban is részesedhessen: „Ez, azon felül, hogy a felebbiek szerént törvényeinkkel nem ellenkeznék, egyszersmind a polgári alkotmányoknak több őrző kezeket nyerne, s az adózás tekintetében is azt tenné, hogy a birtokos nemtelen annak terheit könnyebben viselhesse." 62 A megismert megyei vélemények közül tehát a capacitas possessorii kiterjesztését Nógrád, Zemplén, 63 Temes, Somogy és Baranya 64 fogalmazta meg egyértelműen, továbbá lehetségesnek tartotta ezt a megoldást Zala megye is. 65 Az országos bizottságnak a polgári törvényekkel foglalkozó fejezete a LVII. tc.-ben a polgároknak és más szabad állapotú személyeknek biztosítani kívánta a perlekedési képességet. 66 A vármegyék egy része azonban ezt a jogot az 1802:XX. tc. 67 kiterjesztésével meg akarta adni a jobbágyoknak is: ennek értelmében a földesúri hatalom alatt élők is saját nevükben pereskedhettek volna a nemesekkel (Békés, Borsod, Csongrád, Győr, Pozsony, Somogy, 6 " Tolna, Torontál 69 ). Ugyancsak a törvény előtti egyenlőség érdekében tett javaslatot a szatmári küldöttség, mikor a büntető perek fellebbezése kapcsán ugyanolyan jogokat kívánt biztosítani a jobbágyoknak, mint a nemeseknek. 70 Ez az elképzelés egyébként már a munkálat összbizottsági vitáin felmerült, s bár több támogatója is volt, kisebbségben maradt. 71 Ugyanebből a szempontból méltó a figyelemre Tolna és Somogy megye javaslata. Tolna fontosnak tartotta, hogy a hatalmaskodás büntetése „a megsértett személynek különböztetése nélkül, egymértékű légyen; egy mérték61 A küldöttség a 747. sz. curialis decisióra, valamint a Trip. I:29-re hivatkozott. Ez utóbbi szerint a testvérei megegyezésével nemtelenhez férjhez ment nemes asszony az őt illető vagyont természetben tarthassa magánál. 62 MOL József nádor titk. praep. 17. cs. 108. v. 63 Vö. Barta 1966. 147. M A Baranya megyei választmány a polgári törvények véleményezése kapcsán javasolta: a nem nemeseknek is engedélyezni kellene a nemesi birtokok örökös szabad eladását, illetve megvételét. Ezáltal megerősödne bennük a hazaszeretet, és a haza iránti hűség, továbbá előmozdítaná a nemzeti szorgalom és csínosodás kibontakozását. Fontosnak tartották azonban, hogy a nem nemesek kezében lévő nemesi birtok továbbra is adómentes legyen. 65 Ide kell számítani még Ung és Torna megyét is, de az ő esetükben csak az úrbéri operátum kapcsán megfogalmazott vélemény áll rendelkezésre. 66 Ez a javaslat az 1832-36-os országgyűlésen is felvetődött az úrbéri munkálat VIII. tc.-ben. A két paragrafusból álló törvénytervezet második paragrafusa éppen a perlekedési képességnek a jobbágyokra történő kiterjesztéséről szólt. 67 A törvénycikk értelmében a polgárok és az úri hatalom alatt nem álló személyek a szerződési és egyszerű örökösödési perekben személyes perképességet nyertek a nemesekkel szemben. Hasonló joggot kaptak a földesúri hatalom alatt élők a szerződési perekben. 68 Somogy az úrbéri munkálatban fogalmazta meg javaslatát. 69 A torontáli választmány ezt a javaslatot a jogügyi munkálat első részében, az úriszékek elrendezésével foglalkozó tc.-ben fogalmazta meg. 70 Az 1791:XLIII.tc. a bűnvádi perekben a polgárokra és nem nemesekre is kiterjesztette a fellebbezés lehetőségét. Ha valakit három évnél súlyosabb börtönbüntetésre, vagy 100 botütésre ítéltek, az a megyei törvényszékről, a szabad királyi városoktól, a pallosjoggal rendelkező úriszékektől egyenesen a Királyi Táblához fellebbezhetett, onnan azonban a Hétszemélyes Táblához már nem, kivéve ha a Királyi Tábla halálos ítéletet hozott volna. 71 Barta 1964. 241. 72 MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 328. r. i AQ
