Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A köznevelési munkálat

A köznevelési munkálat A megyei szakaszküldöttség - Lábos János és Csepcsányi Tamás - észrevételei szerint köztudott, hogy az észak-magyarországi földművelők gyermekei igen nagy számban keresik fel a dél-magyarországi iskolákat, élelem és megfelelő ruházat hiányában azonban idejük jelentős részét koldulással töltik.

1 Ezt figyelembe véve a szakaszküldöttség azt javasolta, hogy az adózó nép gyermekei az alsóbb iskolákat addig látogassák, amíg az ott előírt tárgyakat tökéletesen meg nem tanulják. A grammatikai és humaniora osztályokba azonban csak azokat az alacsony származású tanulókat szabadna engedni, akik igazolni tudják, hogy szüleiktől vagy gondviselőiktől megfelelő anyagi támogatást kapnak évente. Kivételt csak a legtehetségesebb diákokkal lehetne tenni, akiknek támogatásáról a tanulmányi alap vagy a megyéspüspök gondoskodna. A szakaszküldöttség véleménye ebben a kérdésben összhangban volt az országos bizottság álláspontjával,

2 amely szerint a csekélyebb képességű és kevésbé tehetős gyermekek ne folytathassák tanulmányaikat a felsőbb iskolákban. Az országos bizottság ezért az 1791-es küldöttség javaslatával szemben meg kívánta szüntetni az oktatás ingyenességét; a humanista osztályok elvégzéséhez már kisebb tandíjat kellett volna fizetni a tanulóknak.

3 A továbbiakban a szakaszküldöttség a humaniora osztályokban tanítandó klasszikus irodalom megismerésének hasznát és célját méltatta. Nemcsak a régmúlt megbecsülését, az embertársak és a haza szeretetét tanulhatja meg belőle az ifjúság, de az is tagadhatatlan: „hogy Európa a classica literatúrának köszönheti tudományos felvilágosodását, mesterségeit, erkölcsi csinosodását."

4 A küldöttség szerint, ahogy a keresztény vallásnak meghatározó szerepe van az emberi szív nemesebbé válásában, úgy a klasszikus irodalomnak döntő a jelentősége az elme pallérozódásában. Éppen ezért azt szorgalmazták, hogy az antik irodalmat ne csak a humaniora osztályokban, de később a filozófiai tanfolyamon is oktassák a hallgatóknak legalább heti két alkalommal. A szakaszküldöttség harmadik észrevétele szintén a gimnáziumokat érintette. Tapasztalatuk szerint az ott tanító, főként szerzetes tanárok a vagyonosabb szülők gyermekeit - gyakran tíz, húsz vagy akár harminc tanulót is - pénzért korrepetálnak. Ezeknek a foglalkozásoknak általában nem sok eredményük van, 1 A szakaszkülclöttség és a megyei bizottság véleményét 1. BmL BVm Kgy. ir. 1832:1323. 2 Vö. Komis 1927. II. 11. 3 Vö. Kármán 1911. 144. 4 BmL BVm kgy. ir. 1832:1323.