Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A kereskedelmi munkálat
Nagyvárad, illetve Pest-Szeged-Temesvár útvonal pedig Erdélybe. Törökországba Szeged, Eszék, Újvidék és Zimony érintésével lehetett eljutni. Horvátországba Nagykanizsáról, a tengerpartra pedig Károlyvárosból vezetett út. 1812-ben készült el a Ludovika út, mely Zágrábon és Károlyvároson át vezetett Fiúméba. Székesfehérvárról Stájerországon keresztül lehetett elérni Triesztet. A Stájerországgal kapcsolatos kereskedelmet megkönnyítette a Mura folyó 1814 és 1817 közötti szabályozása. 1793 és 1801 között épült a Bács megyén áthaladó, a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenc-csatorna is. 29 Nógrád megye az új utak kiépítése kapcsán azt javasolta, hogy először a Pest-Fiume, majd pedig a Buda-Galícia és a Buda-bányavárosok útvonalakat kellene megépíteni; a két utóbbi érintette volna a megyét is. Amennyiben a nemesség adakozásából felállítandó közpénztár nem fedezné az úthálózat kiépítését, a törvényhatóságoknak kellene e célból részvényeket kibocsátania. A megye sürgette a Pest—Buda közötti híd megépítését is. A pesti bizottság ugyancsak fontosnak tartotta volna, hogy az országos bizottság által tervezett úton kívül még egy út vezessen Galíciába, mely Pest, Vác, az Ipolyság és a bányavárosok érintésével, Liptó és Árva megyén keresztül haladva érne el Krakkóba, közvetlen összeköttetést biztosítva Magyarország, Szilézia és Felső-Lengyelország között. Bács megye a tervezett eszéki út megépítése helyett a megyén is áthaladó, Zimonyba vezető út megvalósítását javasolta. A Pest megyei választmány szükségesnek látta volna, hogy az országos bizottság által javasolt főút mellett egy másik, a Duna bal partján (Pest—Baja-Újvidék) haladó utat is megépítsenek Zimonyig. Esztergom vármegye küldöttsége kifogásolta, hogy a megépítendő utak közül a Pestről Bécsbe vezető út az országos bizottság javaslata szerint elkerülné a vármegyét. A Győr megyei küldöttség a Balatont és a Dunát összekötő csatorna kialakítását javasolta, ez ugyanis jelentősen megkönnyítette volna Veszprém, Somogy és Zala megye kereskedését, különösen pedig az építéshez szükséges fa szállítását. 30 A pesti küldöttség előnyösnek tartotta volna Sopron, Vas, Zala és Veszprém megye kereskedelme szempontjából, ha a Fertő-tó, a Balaton és a Dráva összeköttetését csatorna biztosítja. Ugyancsak fontosnak gondolták egy, a Szamost és a Marost összekötő, Debrecent és Aradot érintő csatorna kialakítását. Csanád megye azt indítványozta, hogy az országos bizottság által javasolt, Erdélybe vezető Szeged-Temesvár útvonal mellett épüljön egy másik, Aradon áthaladó út. így egyszerűbben lehetne eljutni a Békés, Csanád, Csongrád és Arad megyék számára kiemelkedő jelentőséggel bíró aradi vásárra, és a terület az országos kereskedés vérkeringésébe is könnyebben tudna bekapcsolódni. Csanád, ugyancsak a kereskedési munkálat V szakaszában, az egész „alsóvidék", szempontjából sérelmezte a marhakereskedelmet sújtó magas vámok létét. A magyarországi marhákkal szemben a galíciai és moldvai marhákat jóval alacsonyabb vám terhelte, így ezeket jóval kedvezőbb áron lehetett külföldön értékesíteni. Ugyancsak kifogásolták a dohánykereskedelem módját, melynek következtében 29 Horváth 1868/b 306-309. 30 A közgyűlés azonban nem támogatta ezt a javaslatot.
