Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Bevezetés
A könyv középpontjában azonban Békés megye áll: a harmadik rész a békési operátumok részletes elemzését végzi el. Ez esetben ugyanis kitűnőek a forrásadottságok: rendelkezésre állnak a szakaszküldöttségek, a megyei bizottság és a közgyűlés állásfoglalásai, valamint az egyes munkálatokhoz benyújtott különvélemények is. így rekonstruálhatóvá váltak a döntéshozatal különböző állomásai és szintjei. Továbbá, Pest megyéhez hasonlóan, ebben az esetben is megragadhatónak bizonyult a vármegyei politikát befolyásoló és alakító elit összetétele. Mivel a megye történetének reformkori szakasza még nincsen részletesen feltárva, az operátumok elemzése ehhez a hiányzó összegzéshez is hozzájárulhat. A, Békés megyei véleményeket megkíséreltem tágabb kontextusba helyezni. Áttekintettem ugyanis a - 2. számú függelékben részletesen felsorolt - többi megyei véleményt (bár a vizsgálat során a horvátországi és szlavóniai törvényhatóságokat nem vettem figyelembe), s ezek alapján igyekeztem felvázolni azokat a legfontosabb kérdésköröket, amelyek a megyei véleményekben meghatározóak voltak. Ezekhez a pontokhoz viszonyítottam Békés állásfoglalásait. Ezáltal nemcsak Békés vált hozzámérhetővé az országos tendenciákhoz, hanem rekonstruálni lehetett azokat az érvrendszereket is, amelyek az 1830-as évek elejének politikai beszédmódját meghatározták. A kilenc Békés megyei operátumból nyolcat próbáltam meg a fenti szempont szerint bemutatni és elemezni: az ércbányászati munkálatnak ugyanis - nyilván a természeti adottságok, a bányák hiánya miatt - maga a megye sem szentelt különösebb figyelmet. Az operátumok anyagának nagy terjedelme és a felvetett problémák szerteágazó volta miatt azonban nem vállalkozhattam minden esetben a munkálatok teljes körű, részletes ismertetésére: arra törekedtem, hogy - az országos viszonylatban is - legfontosabbnak bizonyuló csomópontokat kiemelve, értelmezzem a megyei vélemények állásfoglalásait. Az operátumokban felbukkanó kérdések előzményeit, illetve ezek reformkori utóéletét igyekeztem több esetben legalább utalás-szerűen érinteni, számos ponton azonban még részletes kutatások lennének szükségesek ahhoz, hogy a folyamatokat kielégítően be lehessen mutatni. A negyedik részt egyetlen, részletesen kidolgozott pályakép alkotja, s ennek az életrajznak az időkeretei immár túl is lépik a dolgozat egészének kronológiai határait. Az operátumok helyi véleményezésében és Békés megye akkori közéletében fontos szerepet betöltő Nóvák Antal családi hátterének, társadalmi kapcsolatrendszerének, politikai pályafutásának bemutatása nem csak egyszerű esettanulmány: egy ember sorsán keresztül a megye nemesi társadalmának keresztmetszetét is képes lehet láttatni. Ez a fejezet arra is kísérlet, hogy miféleképpen ragadható meg - a szűkös és szórt forrásadottságok ellenére - annak a heterogén köznemesi rétegnek az életstratégiája és mentalitása, mely a helyi és országos politika fórumain meghatározó szerepet töltött be a reformkorban. Ezt a cél szolgálja első lépésként az - az' 1. számú függelékben található - életrajzi és proszopográfiai adatgyűjtés is, amely a két, részletesebben vizsgált törvényhatóság, Pest és Békés megyei bizottságának a tagjait mutatja be. Ez a lista természetesen még számos ponton kiegészíthető, hiszen az egyes személyekre vonatkozó adatok még további levéltári kutatásokkal nyilván bővíthetők.
