Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - „Békés megye' örömünnepe..."

keztek meg a megyeházára, ahol az első alispán várta a küldöttséget. Károlyi az udvaron fogadta az adózó községek elöljáróiból, tisztes férfiakból, a nép vénei­ből alakult küldöttséget, majd szobáiba vonult vissza. Itt keresték fel őt a vár­megyei, egyházi és katonai testületek üdvözlő deputatiói. Közben a nemesi lo­vas sereg a várban megszállt Zichy Karolina üdvözlésére sietett, aki az erkélyen fogadta a köszöntést. 93 Az érkezés estéjén, május 16-án a vármegye a kaszinó épületében ingyenlakomát adott. Ziegler Mihály vendéglős a kitakarított, kicsinosított ud­varon hat öl hosszú, öt öl széles deszkasátrat emeltetett, amelynek oldalát zöld fagallyakkal rakatta ki. Itt látta vendégül a meghívottakat - a vármegyei kikül­dötteket, földesurakat, táblabírákat, a megyebeli tisztviselőket, jegyzőket, ura­dalmi tiszteket és ügyészeket, lelkipásztorokat, kaszinói részvényeseket -, egy­szerre 150 személy foglalhatott helyet az asztalok körül. Ha valaki elköltötte az ebédet, a tisztességes, jó szolgálatra termett cselédség tüstént tiszta edénnyel és evőeszközzel várta a következő vendéget. Kenyér, zsemle, jó ivóvíz állandóan volt az asztalon, a palackok, tálak soha nem álltak üresen. Fő fogásnak a pap­rikás borjú-, marha- és bárányhúst melegen tálalták, hidegen borjú-, bárány-, őz- és pulykapecsenyét adtak. A vaddisznó húsához torma, ecet, olaj járt, de az ínyenceknek akár lekvárral is szolgáltak. Sonkát, szalámit, sajtot, írós vajas és élesztős tésztát, salátát is szervíroztak. Az italokat a vármegye biztosította, a vendéglősnek csak a felszolgálás volt a feladata. A bort báró Wenckheim Béla ingyen adta, a pálinkát a megyei küldöttség állta, a tíz akó dupla sört Bornhauser Ferenc gyulai serfőzőtől 32 forintért hozatták. A jó hangulatról a szegedi muzsi­kusok gondoskodtak. Placsintár Gergely kaszinói választmányi elnök és Jugovics József esküdt, vármegyei felügyelő vigyázta a rendet, ám a legnagyobb körül­tekintés mellett is több mint száz ingyenélő zavarta meg a rendezvényt. A hívat­lan vendégek - zömmel vásárhelyi és nagykárolyi nemesek - vonakodtak fizet­ni, sőt a vendéglősnét is kigúnyolták. A vármegye a 370 ezüstforint kialkudott díjon felül 40 forinttal kárpótolta a megkárosított Ziegler Mihályt és feleségét, Teréziát. Csupa nemes férfiakból álló mulatság volt a bandérium bálja. A lovasok közé megyei tisztviselők és mágnások is vegyültek. Egész éjjel ki sem fogytak a táncból és az énekszóból, különösen a csillag- és harangfigurát is ellejtő báró "víenckheim László magyaros tánca ragadta magával a jelenlévőket. A hölgyeket a Lebuki kocsmában rendezett táncmulatságon Farkas János és Bakó János gyulai hangászok szórakoztatták. Május 17-én reggel a katolikus templomban kezdődött a szertartás, maga a beiktatás a Szentlélek segítségül hívása után a református templomban zaj­lott. A kinevező oklevél felolvasása után Károlyi letette az esküt, majd a szolga­bírák zajos éljenzés közepette háromszor felemelték főispáni székében. A gróf 93 Békés megye'örömünnepe, 1842.1-35. p.;BMKRK869.; Scherer, l.köt., 1938. 467. P­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom