Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Torna vármegyei főispáni méltóságra, de előléptetése ügyében intézkedés nem történt.

218 Mint Borsod, valamint Gömör és Kishont vármegye törvényhatósági bizottsági és közgyűlési tagja tevékeny részt vállalt a helyi társadalmi, gazdasági életben. Politikai téren először az 1927-1931. évi országgyűlési választásokon lépett fel, amikor a Gömör megyei feledi kerület szótöbbséggel - egységes párti programmal - mandátumhoz juttatta. Az 1931 -es képviselő-választáskor ugyanez ismétlődött meg: régi kerületében, ellenjelölt nélkül, az Egységes Párt politikáját hangoztatva került be a törvényhozásba. Különös buzgalmat tanúsított a törvényhatósági reform és egyéb közigazgatási vonatkozású kérdés parlamenti vitájakor.

219 A kormányzó 1934. június 8-án Fáy István országgyűlési képviselőt Békés vármegye főispáni méltóságára emelte. A beiktatás június 30-án, rendkívüli közgyűlés keretében zajlott le.

220 A sajtó országos jelentőségű eseményként harangozta be az installatiót. Gömbös Gyulát, Feilitzsch Berthold volt főispánt is elvárták Gyulára, de 150 országgyűlési képviselő is meghívót kapott. Az érdeklődés olyannyira megnőtt a főispáni székfoglalás iránt, hogy a közgyűlési terem karzatára csak belépőjeggyel lehetett bejutni.

221 Fáy főispáni működése alig haladta meg az egy évet, hiszen a kormányzó - saját kérelmére - 1935. szeptember 8-án felmentette Békés vármegyében viselt méltósága alól.

222 Fáy István a törvényhatósági bizottsághoz intézett búcsúiratában (Gyula, 1935. szeptember 19.) tudatta felmentését, illetve Zemplén vármegye főispánjává történt kinevezését. A főispáni hivatal vezetését 1935. szeptember 13-án adta át utódának, Ricsóy-Uhlyarik Bélának.

223 Sátoraljaújhelyi beiktatására szeptember 30án került sor.

224 218 MOL K 148. 11. tét. 1825/1922; Magyar országgyűlési almanach, [1931.] 93-94. p.; Magyar politikai lexikoríj [1929.] 112. p. 219 Magyar országgyűlési almanach, [193L] 93-94. p.; Országgyűlési almanach, 1. köt., 1927. 88. p. 220 Thb. jkv. 109-110/1934; IV B. 407. b. 11718/1934; Békés, 66. évf. 1934. júl. 1. 51. sz. 1-3. p. 221 Magyar Alföld, 3. évf. 1934. jún. 24. 25. sz. 3. p., júl. 1. 26. sz. 1-2. p. 222 Fáy a belügyminiszterhez intézett levelében (Bp., 1935. márc. 5.) már 1935 tavaszán a kormány újjáalakulására tekintettel - rendelkezésre bocsátotta főispáni állását. Ekkor azonban a belügyi tárca vezetője még tisztsége további viselésére kérte. MOL K 148. 11. tét. 1189/1935. 223 MOL K 148. 11. tét. 229/1936; thb. jkv. 121/1935; BML

IV B. 407. a. 75/1935 eln.; Békés, 67. évf. 1935. szept. 15. 74. sz. 1. p., szept. 22. 76. sz. 1. p., szept. 29. 78. sz. 3. p. 224 Akadályt gördített Fáy mielőbbi Zemplén megyei beilleszkedése elé, hogy influenzás megbetegedésében visszaesés állt be. A belügyminiszter 1936. május 7-től Bernáth Aladár alispánra hárította a főispáni ügykört. A kormányzó viszont június 20-án Kozma Györgyöt, Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város főispánját bízta meg - Fáy betegeskedésének tartamára - a Zemplén megyei főispáni teendők ideiglenes ellátásával. Kozmát augusztus 11-én mentették fel megbízatása alól, miután Fáy visszatért betegszabadságáról, és vármegyéje kormányzatát augusztus 10-én átvette. MOL K 148. 11. tét. 2262/1936. 91