Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
nem sok hiányzott hozzá, hogy mandátumhoz jusson, mivel mindössze néhány szavazattal maradt el az Egységes Páft jelöltjétől. Az MSZDP Országos Községpolitikai Bizottságának a titkára,^ község című lap szerkesztőségi tagja volt. A politikai csatározásokon túl szárifos* tudományos előadást tartott, cikket, tanulmányt publikált. Szerepet vállalt a Természetbarátok Turista Egyesületében, a szervezet vezetőségi tagja, ügyésze, rövid ideig elnöke volt. Redlinger Adolf és Kolacskovszky Lajos mellett a Természetbarát szerkesztőgárdájához tartozott. Pályafutását derékba törte a Vissza a tömegekhez! című 1928-as röpirat, amelynek kiadójaként Kiss Jenőt tüntették fel. Perbe fogták, letartóztatták, végül a Kúria ítélete nyomán hat havi fogházra, három évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanennyi időre való felfüggesztésére ítélték. Az Ügyvédi Kamara választmányának fellebbezésére a Kúria Ügyvédi Tanácsa 1933-ban úgy határozott, hogy örökre eltiltja Kiss Jenőt az ügyvédi gyakorlat folytatásától. Halász Alfréd közbenjárására egy kiadóhivatalban kapott munkát, ám ez nagyon elkeserítette, lealacsonyítónak érezte. Néhány hónapon belül eluralkodott rajta az idegbaj, a Benedek-klinikára került, ahol 1938-ban meghalt. 379 Komáromi György, kóji (fl742 380 ) Csipkés Mihály (*1628) komáromi városi tanácsos fia, György (fi 67 8) Debrecenbe költözött, 1657-től haláláig a város lelkipásztora volt. Az ő fia, György (fi 731) Bihar vármegyei alispánságig vitte, a debreceni főbírói posztot is viselte. A történelembe mint a szatmári béke „követe" vonult be, házában fogalmazódott meg az 1711. évi békeokmány. Békés vármegye újkori újjászervezésében is tevékeny részt vállalt, fontos szerepe volt az 1715. július 23-ra meghirdetett alakuló-tisztújító közgyűlés lebonyolításában. Feleségétől, Kölesséry Sárától öt gyermeke - István, Mária (fi 764), György, József, Sára született. Közülük István a család Abaúj vármegyei ágát alapozta meg, leszár379 MÉL, 3. köt., 1981.395. p.; Amíg városatya lettem, 1930.186. p.; Köves, 1973.31-33. p.; Magyar Alföld, 3. évf. 1934. jún. 3.22. sz. 1-2. p.; BMLIVB. 401. b. 1194/1930] BMLIYB. 407. b. 17168/1924; Kővágó, 1987.145-146. p.; 1916-ban a sárospataki ref. főiskola történetéről kis füzetet adott ki. Tegnap és ma, 1916. 25. p.; Magyar írók, 16. köt., 1995. 620. col. 380 A Komáromi család névhasználata a XVII. században még ingadozott. Az eredeti családnév tulajdonképpen a Csipkés volt, a Komáromi - mint előnév - csak a származási helyre utalt. Az elsőként Debrecenbe szakadt Komáromi Csipkés György (fi678) Comáromi C. György, vagy Comáromi Csipkés György formában használta nevét. Unokájától, Györgytől (fi 742) számítva a bihari ág tagjai a Csipkés névvel nem éltek többé, ahogy a Komáromy névalakot sem alkalmazták. Szendrey, 1987. 58-59. p. 129
