Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
a személye iránti „interimalis provisio" megszűnt, ezért Rudnyánszky egészségi állapotára, házi „környülállásaira" hivatkozva 1827. október 7-én lemondott főjegyzői posztjáról. A főispán próbálta maradásra bírni, ám látva Rudnyánszky eltökélt szándékát, sajnálkozva bár, de elfogadta a resignatiót (1827. október 8.). Lánczy az 1828. június 25-i restauratio alkalmával Vídovich után második helyen jelölte az első alispánságra, ám közfelkiáltással a korábbi alispánt erősítették meg. 566 Ezzel zárult le Rudnyánszky Sándor Békés vármegye kebelében viselt közigazgatási pályafutása, bár magától Békéstől ekkor még nem vált meg. Szentetornyai birtokának északnyugati részén majorságot létesített, valamint uradalmi lakot épített, amely köré Bánfalva község is szerveződött. 1851-ig ez volt Rudnyánszky állandó tartózkodási helye, ekkor a 853 hold területű birtokot 12 évre haszonbérbe adta Epstein Simonnak, ő maga pedig elköltözött a vármegyéből. 1853 nyarán Budán halt meg. 567 Simay Kajetán (i 1790. december 20., Gyula --j-1846. szeptember 24., Békéscsaba 568 ) A család nemességét 1760. május 26-án nyerte Mária Teréziától. Az armalist két testvér, Simay Lukács és Salamon (fi 788), szamosújvári örmény kereskedők számára állította ki a királynő, amit 1760. október 6-án Belső-Szolnok vármegyében, Désen hirdettek ki. Maga a családnév feltételezhetően a Szatmár megyei Sima helység elnevezéséből ered. A nemességnyerő Simay Salamon és Paszakász Herebsina (fi793) fiai, Miklós (1750-1816), Deodát (*1750), Kristóf (1760-1810), Lukács (1752-1817), Márton (1765-1842) és Ignác (1755-1835) 1792-ben azzal a kéréssel fordultak Békés vármegye közönségéhez, hogy úgy a maguk, mint lánytestvéreik -Terézia (1758-1830), Rozália (*1762), Anna Mária (*1764) és Klára (1767-1831) - részére bizonyságlevelet állítsanak ki nemességük felől. A kért igazolást a június 28-i közgyűlés rendelkezésükre is bocsátotta. A jóváhagyás alapjául Békés-Csanád-Csong566 Rudnyánszky lemondó leveléből kiviláglik, hogy már 1827. márc. 15-én hasonló bejelentést tett a főispánnak, de a hivatalából való kilépése elhúzódott őszig. Kgy. jkv. 1695/1827, 1281/1828; kgy.ir. 1695/1827; A főjegyzői lemondás anyagi vonzata egészen az 1840-es évekig (!) elhúzódott. A számvevőszék észrevételére a megye fő- és alpénztárnoka 1842. dec. 14-én jelentette, hogy Rudnyánszky a főnotariusi fizetésébe felesleg felvett 31 forint 56 3a / m krajcárt 1842. nov. 29-én a házipénztárba befizette. Kgy. jkv. 2010/1842. 567 Karácsonyi, 3. köt., 1896.195. p.; 1849-ben politikai jellemére vonatkozó bizonyítványt kért, de ennek kiállítását Békés vármegye királyi biztosa megtagadta Rudnyánszkytól. BML IV B. 151. 636/1849. 56B Teljes neve: Simay Tamás Kajetán. RKP, Gyula, ker. akv. 1790. dec. 20.; 1846. szept. 26án temették el, halálát torok-gégesorvadás okozta. RKP, Békéscsaba, hal. akv. 92/1846. 176
