Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Az 1918. november 12-én hozott minisztertanácsi határozat alapján a november 14-i 9326/1918 bm. eln. sz. rendelet - az 1912:63 4. § értelmében Füzesséryt, Békés vármegye főispánját ugyanezen vármegye egész területére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá nevezte ki. Az 1919. március 6-án tartott minisztertanács saját kérésére felmentette állásából a kormánybiztos-főispántj 245 akit a belügyminiszter 1919 március végével ideiglenes nyugdíjba helyezett. 246 Távozása után ügyvédi irodát nyitott, 1920-tól tagja lett a Budapesti Ügyvédi Kamarának. 247 Még ebben az évben törvényhatósági bizottsági taggá választotta meg a főváros IX. választókerülete. Főként a hadirokkantakkal hadiárvákkal, hadiözvegyekkel kapcsolatos ügyeket intézte, de a tanügyi, szociális, közegészségügyi kérdésekbe is belefolyt. 248 1928-1929-ben is Budapest székesfőváros képviselő-testületének rendes tagja volt. 249 • gróf Haller József, hallerkeöi (fl814. április 29., Sebes 250 ) Régi múltra visszatekintő, nürnbergi eredetű nemesi família sarja. A család a XIII. századig vezeti vissza leszármazását. Gróf Haller József- aki Haller Sándor és Szentiványi Franciska házasságából származott - gróf Csáky Annát vette feleségül. Nyolc gyermekük született: öt fiú - György, József, Károly, Imre, Ferenc - és három lány - Franciska, Anna és férjezett Sztáray Kristómé. 251 Haller József 1784. november 18-án a helytartótanácsi tanácsosok sorába lépett, a hitet 1785. május 9-én tette le. 1785. március l-ig Krassó vármegye főispáni teendőinek tett eleget. 1785 márciusában mint supremus comest Borsod vármegye élére helyezték át. 1787. január 29-én a nagyváradi kerület királyi főbiztosává nevezték ki. Ez év február 27-én valóságos belső titkos tanácsos lett. A nagyváradi kerület irányításától megválva, 1790. március 15-én Máramaros vármegye főispáni méltóságát nyerte el. Gróf Csáky József alkancellárrá történt előléptetésével 1792. március 15-én a kerületi biztosság főigazgatói (supremus provinciális commissariatus director) posztjára emelkedett. 245 A döntést a belügyminiszter 2898/1919 eln. sz. alatt tudatta (Bp., 1919. márc. 11.). MOLK148. 11. tét. 10660/1918, 5611/1933; BML IV B. 407. b. 18045/1917. 246 Beszámítás alá eső állami szolgálati idejét 29 év 7 hónap 13 napban állapították meg. MOLK148. 11. tét. 5611/1933. 247 TCN, 1927. 307. p.; ua, 1928. 329. p.; ua, 1929. 401. p.; ua,1931. 390. p. 248 Amíg városatya lettem, 1930.135-136., 336. p. 249 TCN, 1927. 62. p.; ua, 1928. 62. p.; ua, 1929. 73. p. 250 Élete 62. évében hunyt el. Kgy. ir. 922/1814. 251 Nagy, 5. köt., 1859.26-38. p.; Kempelen, 4. köt., 1912.463-464. p.; Szádeczky-Boncz, 1886. 1-54. p. 97
