Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, a jogot is az itteni egyetemen hallgatta. Első jogtudományi szigorlatát 1888. május 7-én tette le, 1892. június 25-én - miután értekezését elfogadták - jogtudorrá avatták.

242 Ügyvédi vizsgájára a Budapesti Ügyvédvizsgáló Bizottság előtt került sor 1893. október 23-án. A magyar, német nyelvet tökéletesen, a franciát és angolt középszinten beszélte. Hadkötelezettségének mint egyéves önkéntes tett eleget, majd a császári királyi 4. huszárezredhez tartalékos hadnaggyá nevezték ki. Az igazságügyminiszter 1893. április 3-án a sátoraljaújhelyi királyi törvényszék aljegyzőjévé tette, hivatali esküjére április 18-án került sor. Az uralkodó 1894. február 22-i elhatározása folytán a szegedi királyi törvényszék albírája lett, esküjét március 31-én tette le. Az igazságügyminiszter 1895. december 26án — 1896. január 25-i hatállyal - felmentette állásából, és a szegedi királyi járásbírósághoz - mint végleges székhelyére - helyezte albírónak. Állását január 28-án foglalta el. Az 1898. június 10-i 2285 I. M. E. sz. rendelet 1898. június 25-i hatállyal a szegedi királyi ítélőtáblához rendelte tanácsjegyzőnek. Posztjából - 1898. december 5-től - saját kérésére a király 1898. november 15-i legfelsőbb elhatározásával mentette fel, és a pestvidéki királyi járásbírósághoz helyezte át. Itteni működését december 20-án kezdte meg. Újabb uralkodói kegy folytán 1903. március 25-én a budapesti királyi büntető törvényszék bírája lett. Előző állásából 1903. április 11-én mozdították el, bírói hivatalát már április 15-én el is foglalta. A király 1908. március 10-én

VII. fizetési osztályba sorozott büntetőtörvényszéki bíróvá nevezte ki, 1913. május 19-én pedig a királyi ítélőtáblai bírói címet és jelleget adományozta neki. Füzesséryt 1917. január 17-én - 1917. február 4-i hatállyal - felmentették a büntetőtörvényszéki bírói tiszt alól, és a budapesti királyi ítélőtáblához nevezték ki bíróvá. Hivatali esküjét február 5-én tette le. Bírói pályáján mindig kitűnt kortársai közül, kiváló tudás, lelkiismeretesség, szorgalom jellemezte. A közigazgatás iránt is érdeklődött, számottevő tájékozottságra, gyakorlati ismeretre tett szert ezen a téren. Ezenfelül politikai megbízhatósága, társadalmi helyzete és családi összeköttetései is közrejátszottak abban, hogy a minisztertanács 1917. július 18-i határozatát az uralkodó helybenhagyta, és Békés vármegye főispánjává nevezte ki Füzesséry Zoltánt (Reichenau, 1917. július 25.).

243 Beiktatására 1917. augusztus 14-én került sor. Új posztján számos nehézséggel kellett szembenéznie. Egy számára teljesen ismeretlen vármegye élére állították, új működési köre pedig sok tekintetben különbözött a korábbiaktól. Ezek a problémák alapos közigazgatási ismerettel, gyakorlati tudással, gazdag tapasztalatokkal áthidalhatónak tűntek.

244 242 EL 7e-ü\ 1886-1889. évek jogtudományi szigorlatok jegyzőkönyve, 256. p. 243

MOLK148. ll.tét. 22060/1917, 5611/1933. 244

Thb.jkv. 404/1917. 96