Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
1906. április 4-én a magyar közigazgatási bíróság ítélőbírájává nevezték ki. 1920. július l-ig 3 ideiglenes nyugalomba helyezéséig ebben a minőségben működött. A magánéletben eltöltött évek után, 1925. augusztus 7-én - a kormányzó előzetes beleegyezésével - gr. Bethlen István miniszterelnök pártfogását kérte, hogy ismét a közélet aktív részese lehessen. Országgyűlési képviselővé való megválasztásán esetleg egy vállalati vagy banki posztot is elképzelhetőnek tartott volna. 231 Horthy Miklós végül 1927. június 26-án Bihar vármegye főispánjává nevezte ki. Székfoglalása július 12-én ment végbe, a megye kormányzatát még ezen a napon átvette. 1929. október 29-én - Bihar megyei főispáni állásában való meghagyása mellett - Békés vármegye főispáni méltóságát is Feilitzsch Bertholddal töltötték be. Az alispán az ünnepélyes beiktatásra november 1 l-re hívott egybe rendkívüli közgyűlést. A kettős főispánsággal együtt járó terhek alól Feilitzsch aki a Biharban viselt állásától kívánt megválni - a belügyminisztertől kért felmentést (Gyula, 1930. február 6.), amit meg is kapott. Bihar vármegye így 1930. február 20-ig állt Feilitzsch irányítása alatt. 232 Békés megyében azon volt, hogy tevékeny részese legyen a helyi társadalmi, gazdasági életnek. A törvényhatósági bizottság 1930. május 16-án az Apcvidéki Kőbánya Rt. és az Alföldi Első Gazdasági \asút Rt. igazgatósági tagjává választotta. 233 A kormányzó 1931. október 6-i elhatározása saját kérésére - a belügyminiszterhez augusztus 25-én benyújtott lemondása alapján - felmentette békési főispánsága alól Feilitzschet, utódául Kőrössy Györgyöt nevezte ki. Távozását búcsúlevélben (Gyula, 1931. október 9.) tudatta Békés vármegye tiszikarával. Horthy felmentése alkalmából, eredményes munkássága elismeréséül a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adományozta neki (1931. október 6.). A későbbiekben is ápolta a kapcsolatot a megyével. 1940. március l-jén a kijelölő bizottság előterjesztésére közfelkiáltással Békés vármegye törvényhatósági bizottsága örökös tagjává választották Feilitzsch Berthold császári királyi kamarást, magyar titkos tanácsost és nyugalmazott főispánt. 234 Pályafutása egésze alatt aktív társadalmi életet élt. 1912-ben mint tiszteletbeli lovag tagja lett a Johannita-lovagrend protestáns ágának, a nagymester 1922-ben lovaggá ütötte, 1924-ben a rend magyarországi kommendátorává 231 MOL K 148. 11. tét. 4287/1929] Feilitzsch, 1933. 29., 38. p.; Feüitzsch nemcsak a maga, hanem a Hitelbanknál dolgozó Jenő fia számára is közbenjárást kért a miniszterelnök útján a pénzügyminisztertől. Takács, 2000.1051. p.; Szinai - Szűcs, 1972.171-172. p.; Feilitzsch Bethlen iránti feltétlen elkötelezettségének 1929. nov. 11-i Békés vármegyei főispáni beiktatásán is hangot adott. Kiemelte, hogy mindenben egyetért a miniszterelnök kormányzati elveivel, őt tartja vezérének. Thb. jkv. 807/1929. 232 MOL K 148. 11. tét. 397/1928,4287/1929; thb. jkv. 807/1929,809/1929; Pásti, 1979. 165. p.; Feilitzsch, 1933. 38-39. p. 233 BMLIVB. 401. b. 363/1930,1213/1930; thb. jkv. 102/1930. 234 Thb. jkv. 277/1931; BMLIV B. 407. b. 10681/1924; Feüitzsch, 1933. 41. p.; thb. jkv. II 1940;Takács, 2000.1039-1040. p.; Békés, 63. évf. 1931. okt. 10. 81. sz. 1. p. 94
