Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

törvényhatóság nevében koszorút helyeztek el.

212 1932. szeptember 29-én ünnepélyes keretek között leleplezték megfestett arcképét. Kiemelték Fábry Sándor szerepét a törvényhatóság és a községi igazgatás mintaszerű megalapozásában. Utaltak rá, hogy a vármegyei műutak, helyiérdekű vasutak is nagyrészt az ő fáradozásának köszönhették létüket.

213 Fáy István, faji (*1887. szeptember 3., Zádorháza

214

) Abaúj vármegyei nemesi família sarja. A család első ismert őse a XIII. század elején élt Rugach. A Fáy családnév - az 1243-ban királyi adományba kapott Fáj nevű birtok után - 1292-ben bukkant fel először. Fáy István Fáy Istvánnak Szentmiklósi Klementinnel kötött házasságából származott másodszülött fia volt; fivérei: Elemér (*1885) és Barnabás (*1890).

215 Fáy István középiskoláit a budapesti piaristáknál végezte, a nyolcadik osztályt a rimaszombati protestáns főgimnáziumban fejezte be.

216 A budapesti egyetemen jogot hallgatott, 1910. április 9-én a jogtudományok doktorává avatták. Tanulmányai során bejárta Ausztriát, Olaszországot, Oroszországot, Romániát, Csehországot, Németországot.

217 1910 márciusában Gömör és Kishont vármegye aljegyzője, 1917 áprilisában főjegyzője lett. Az I. világháborút a császári királyi 2. sz. huszárezredben harcolta végig, 42 hónapot töltött a különböző frontokon. Vitézségét a III. osztályú Katonai Érdemkereszttel, az ezüst és bronz Signum Laudisszal, a kis ezüst Vitézségi Éremmel, valamint a Károly-csapatkereszttel jutalmazták. 1919 júliusában belépett a Szegeden megalakult nemzeti hadseregbe, decemberig a dunántúli első huszárezredben szolgált mint tartalékos főhadnagy. 1919 decemberétől helyettes alispáni minőségben Gömör és Kishont vármegye meg nem szállott területe alispáni hivatalát vezette. A vármegyénél viselt állása megtartása mellett 1921 januárjától a gabonabegyűjtési kormánybiztosság miskolci kirendeltségének helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1922 januárjában a belügyminiszter Fáy Istvánt javasolta a Kazinczy Imre felmentésével megüresedett Abaúj212

Thb. jkv. 603/1917; Kóhn, 1936. 205-206. p. 213

Thb.jkv. 144/1932. 2U

Teljes neve: Fáy István Elemér Miklós. EL 7e-II. 1908-1913. évek jogtudományi szigorlatok jegyzőkönyve, 105. p.; EL 7f-I. 1909/1910. tanév államtudományi államvizsgálati jegyzőkönyve. 215 Nagy, 4. köt., 1858. 125-134. p.; Nagy, Pótlék-köt., 1868. 228-232. p.; Kempelen, 4. köt., 1912. 50-56. p. 216 Magyar országgyűlési almanach, [1931.] 93-94. p.; A rimaszombati, 1905. 125. p. 217 Első tételes szigorlatát 1908. dec. 20-án, kiegészítő vegyes szigorlatát 1909. jún. 20-án tette le. A HL történeti szigorlatot 1910. ápr. 6-án teljesítette. EL 7e-II. 1908-1913. évek jogtudományi szigorlatok jegyzőkönyve, 105. p.; Magyar politikai lexikon, [1929.] 112. p. 90