Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

nyi szigorlatot. A magyar magán- és közjogok valamint az osztrák polgári jogot magába foglaló második jogtudományi szigorlatot 1883. február 13-án teljesítette.

158 Harminc évet meghaladó közigazgatási pályafutását Tolna vármegye szolgálatában kezdte meg mint tiszteletbeli aljegyző (1877. augusztus 19.-1878. január 4.). Első hivatali esküjét 1877. augusztus 31-én tette le. Tiszteletbeli aljegyzőként tényleges működést is kifejtett. 1878. január 4-től 1881. február 5-ig megválasztott árvaszéki jegyzőként járt el, majd 1885. március 7-ével bezárólag árvaszéki ülnök volt. Utóbb árvaszéki elnök (1885. március 7.-1887. október 4.), majd Tolna vármegye völgységi járásának a főszolgabírója (1887. október 4.-1895. július 30.) lett. 1895. július 30-án vármegyéje alispánjává választották.

159 Méltóságát Békés megyei főispáni kinevezéséig, 1907. december 14-ig viselte. A beiktatási ceremóniára december 29-én került sor. Dőry egy nappal korábban - a nagyközönség rendkívüli érdeklődésétől kísérve - vonult be székhelyére. Miután a hivatali esküt letette, nyomban átvette a vármegye kormányzatát, és megtartotta a december 30-ra meghirdetett tisztújító közgyűlést.

160 Székfoglaló beszédében kiemelte, hogy bár teljesen gyökértelenül került Békésbe, minden igyekezetével azon lesz, hogy minél alaposabban megismerje a helyi viszonyokat. Tisztában voltak ezzel a megyebeliek is.

161 Minden igyekezet hiábavalónak bizonyult, ezért Dőry Pál a belügyminiszterhez intézett levelében (Gyula, 1909. november 17.) - a megváltozott politikai viszonyokra hivatkozva - főispáni állásából való felmentését, egyidejűleg nyugdíjigénye megállapítását kérte.

162 A királyi felmentés (Bécs, 1909. november 25.) nem sokat váratott magára. Békés vármegye törvényhatósági bizottsága 1909. december 29-i rendes közgyűlésén vett búcsút a távozó főispántól.

163 A belügyminiszter évi 8400 korona nyugdíjra való jogosultságát 1909. december 4-én tudatta Dőryvel.

164 158 A budapesti tudományegyetemen folytatott tanulmányai eddig a pontig követhetők nyomon. EL 7e-ü. 1875-1881. évek jogtudományi szigorlatok jegyzőkönyve, 219. p. 159

MOLK148. 11. tét. 4214/1931. 160 A főispáni bizalmas iratokat egyelőre még Ambrus Sándor alispán őrizetében hagyta, mivel - a tolnai alispáni hivatal átadása, és a Gyulára tervezett átköltözéssel járó teendők miatt márdec.31-énkénytelenvoltelhagyniszéknelyét.MOLK148.11.tét. 101/1908; Dőry, 1908.315. p. 161 Kner Izidor például úgy látta, csak akkor tud helyes döntéseket hozni az új főispán, ha közvetlen tapasztalatokra tesz szert, és nem a hozzá eljuttatott, megszűrt információkat veszi alapul. Kner Dőry tisztánlátásához kívánt hozzájárulni, amikor Jantyik Mihály gyomai főszolgabíró hivatali visszaéléseire, nemtörődömségére mutatott rá. Kner, 1909. 1-15. p. 162 Dőry Pál már az év első felében is kérte felmentését, amit a belügyi tárca vezetője elfogadhatónak tartott, és a főispán elmozdítására tett javaslatot az uralkodónak (Bp., 1909. jún. 29.). MOLK 148. 11. tét. 3814/1909,4214/1931. 163 MOLK 148. 11. tét. 4214/1931; BMLIVB. 407. b. 20320/1907; thb. jkv. 960/1909. 164 Beszámítható törvényhatósági szolgálati ideje 1878. jan. 4-től 1907. dec. 28-ig 29 év 11 hónap 25 napot tett ki. Ez egészült ki a főispáni szolgálati idővel (1907. dec. 29.-1909. nov. vége), 82