Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

A magyar archontológia múltja, különös tekintettel a vármegyékre

A magyar archontológia múltja, különös tekintettel a vármegyékre „Mert e'Tisztség' Fö Neme, Egy nagy Lántznak nagy Szeme; Tartván a

3 Társaságot, Őrzi az Igazságot, 'S úgy szerez boldogságot; Melly nagy ennek érdeme!"

1 Az archontológia múltunk alapos megismerésének egyik nagyon fontos eszköze. Sajátos módszerei révén egy „emberközelibb" történelemszemlélet kialakítására nyújt lehetőséget. Az archontológia tárgyának definiálására több kiemelkedő levéltáros és történész is kísérletet tett: Ember Győző olyan levéltári forrástudományt látott benne, amely a jelentősebb kormányzati tisztségviselők személyének megállapításával foglalkozik, és eredményeit archontológiai névsorokban rögzíti.

2 Székely \fcra szerint az archontológia „az országos kormányzati szervek, a helyi közigazgatás, a pénzügyigazgatás, az egyházak tisztségviselőivel, az archonokkal (elsősorban hivatali pályafutásuk történetével) foglalkozó olyan történeti forrástudomány, amelynek célkitűzései önállóan, de alkalmasint más tudományágak keretein belül is megvalósíthatók".

3 Havassy Péter úgy látja, hogy „az archontológia valamilyen világi vagy egyházi intézmény élén álló, vagy személyzetéhez tartozó tisztségviselők kilétének és működési idejének megállapításával foglalkozó történeti segédtudomány".

4 A magyar archontológia jeles művelője, Fallenbüchl Zoltán meghatározása értelmében „a történettudománynak az az ága, mely a tisztség- és hivatalviselőkkel foglalkozik". A történeti segédtudományok közé, a kormányzat- és igazgatástörténet mellé sorolta,

5 amit később helyesbített, arra figyelmeztetve, hogy önálló történelmi diszciplínaként is megállja a helyét, ezért utóbb pontosabbnak vélte „történeti társtudomány"ként való megjelölését.

6 Engel Pál határozottan elutasította azt a szemléletet, amely a történeti segédtudományok között tárgyalja az archontológiát, hiszen ezekkel ellentétben nincs sajátos tárgya (ez éppen a történetkutatói munka kapcsán jön létre), ahogy rá jellemző terminológiával és módszertannal sem bír. O 1 Méltóságos, [1804.] [5.] p. 2

Varga,T1987.31.p. 3 Székely, 1979. 489-490. p. "Havassy, 1987. 27. p. 5 Fallenbüchl, 1986. 124. p. 6 Fallenbüchl, 1990. 3. p. 7