Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
igazgatási gépezet újból működött. Mint alispán a Békés Vármegye Közigazgatási Főnöke titulust használta. Alispáni méltóságáról 1945. március 17-én mondott le. 127 Csige \&rga tudományos, szakirodalmi tevékenységével is felhívta magára a figyelmet. Önálló kötetein kívül - amelyeket főként a közoktatásügynek szentelt - Japánról is írt egy könyvet, valamint kultúrpolitikai tanulmányokat jelentetett meg. Békés megye, vonatkozásában említést érdemel a Békés-Bihari árvízkönyv, amelynek - az Árvízkárosultakat Segélyező Gyulai Bizottság tagjaként - Csige volt az összeállítója. 128 Igazgatósági tagsághoz jutott az 1919-ben alakult gyulai Kultúra Könyvnyomda és Lapkiadó Rt.-nél, később a társaság ügyvezető igazgatója lett. Publicisztikájának fő fórumának az 1922-ben alapított Békésmegyei Hirlap számított. Nemcsak írt a lapba, de gyakorlatilag az irányítás is az ő kezében összpontosult, névleg 1927-től volt főszerkesztő. Cikkeit közölte a rövid életű Gyula és Vidéke (1921-1922), az 1930-as években a Magyar Alföld. 1938-ban egy ideig Csige Varga Antal szerkesztésében adták ki a Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének Közleményeit} 29 Komoly törést okozott újságírói pályáján, az ellene 1930-ban sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén indított per. A pereskedés 1931-ig elhúzódott. 130 Közéleti-politikai szerepvállalására utal, hogy Csige \arga volt a gyulai Általános Vadásztársulat és a Gyulai 48-as Kör elnöke, valamint a Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete igazgatója. 131 127 BML V B. 173. b. 25317/1944, 1536/1945 (MMI); BML XVII. 412. XXIV dosszié; BMLXXI. 3. a. 64/1945; BML XXL*Lb; 380/1945; Három szabad évtized, 1975. 18., 20., 2728., 37. p.; Békés megye 1944-1945-ben, 1975. 78. p.; Békésmegyei fejek, s. a. 22. p. 128 Békés-Bihari árvízkönyv, 1926. 128. p.; Scherer, 2. köt., 1938. 372. p.; Békésmegyei fejek, s. a. 22. p.; Csige Varga, 1913.1-20. p.; uő., 1914.1-170. p.; A közoktatás, 1918.1-95. p.; Csige Varga, 1921. 1-35. p. 129 A Kultúra Rt. alapító tagjai közé tartozott Csige Varga apósa és sógora, Neumann János. Marik, 1. köt., 1988. 4-6. föl.; Scherer, 2. köt., 1938.403. p.; thb. jkv. 162/1928. 130 Bóhnert József és Hollánder Lipót tett feljelentést Csige Varga ellen a Békésmegyei Hírlap 1929. nov. 24-i számában közölt vezércikke miatt. A gyulai királyi törvényszék ítélete (1930. okt. 23.) bűnösnek nyilvánította a vádlottat, mivel a jogos kritika határát túllépte, és a közmegvetés kiváltására is alkalmas állításokkal élt. 300 pengő pénzbüntetést szabtak ki rá; A szegedi királyi ítélőtábla - mint fellebbviteli fórum - megsemmisítette az ítéletet, és felmentette Csige Vargát (1931. márc. 17.). A Kúria azonban (1931. jún. 10.) a büntetés felfüggesztésével a királyi törvényszék ítéletét helyezte vissza hatályába, tekintettel arra, hogy a bűncselekményt választási küzdelemből kifolyólag követte el, és vele a közérdeket vélte szolgálni. Három szabad évtized, 1975. 27. p.; Békésmegyei Hirlap, 11. évf. 1931. aug. 4. 178. sz. 1-3. p. 131 Békésmegyei fejek, s. a. 22. p.; BML IV B. 407. b. 3163/1925. 76
