Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
jelölteket tudott maga mögé utasítani, mint Rudnyánszky Mihály és Tomcsányi Kristóf. 115 1830. május 19-én - báró'Wenckheim József halála folytán - a centrális és megyei vízi deputatio elölülőjének nevezték ki. 116 A következő restauratio alkalmával (1832. október 24.) megnyílt előtte az út az első alispánság felé. Az állás elnyerését megkönnyítette, hogy hivatali előde, Vídovich György - aki 20 éven át volt a megye második embere - idős korára való tekintettel végleg lemondott. 117 1837. április 17-én köszöntött be az újabb tisztújítás, ahol Cseh elzárkózott újbóli jelölésétől. Kijelentette, hogy a 21 éve elnyert táblabírói széket kívánja visszafoglalni, de egyúttal minden szorosabb kötelezettséggel járó megyei hivataltól elhatárolta magát. 118 Cseh Ferenc szentandrási birtokát 1823. november 30-án kiegészítette, amikor feleségével, Csúzy Apollóniával közösen megvásárolta Daróczy József gyermekeitől a Szentandrás helységből és a csabacsűdi pusztából őket megillető terület V 24 részét. 119 Cseh Ferenc anyagi helyzete az 1830-as évek közepére egyre zavarosabbá vált. 1834-től több adósságper is folyt ellene, amelyekben rendre elmarasztaló ítélet született, és mint adóssal és alperessel szemben végrehajtást rendeltek el. Ezt egy esetben sikerült elkerülnie, miután teljesítette hitelezője követelését. Úgy tűnt, hogy a gondok 1837. június 9-én megnyugtató módon rendeződnek. A szentgyörgyi Horváth testvérek - János és József- ekkor léptek zálogos szerződésre a Cseh házaspárral. A megállapodás szerint minden adósságot, tartozást készpénzzel kifizettek, ennek fejében Csehek valamennyi Békés vármegyei javaikat - a szentandrási curialis belsőséget és a lakóházat leszámítva - 16 évre zálogba adták Horváthéknak. 120 A Békésben viselt alispáni méltóságtól megválva feltételezhetően visszatért Szatmár vármegyébe - ezt látszik igazolni a szatmári Dobrácsapátiban bekövetkezett halála -, mivel semmilyen jel nem utal arra, hogy a későbbiekben itt tartózkodott volna, legalábbis nem kapcsolódott be a helyi közéletbe. Csige Varga Antal (*1887. január 11., Hajdúböszörmény 121 ) Csige \&rga Sámuel földműves és Csige \krga Mária (*1857) fia volt. 1916. november 11-én nősült meg, Neumann György gyulai mészáros és Unden115 Kgy. jkv. 1698/1827,1001/1828,1281/1828. 116 Kgy.jkv. 789/1830. 117 Kgy. jkv. 1524/1832,1529/1832. 1,8 Kgy. jkv. 722/1837. 119 Kgy. jkv. 1260/1823,1772/1823. 120 Kgy. jkv. 2074-2076/1834,1887/1835,1115/1837,2058/1837,2646/1837; kgy. ir. 257258/1836, 514/1836 (jkv. fog.); SZMLIV A. 501. a. 897/1838. 121 MOLX 3518. Hajdúböszörmény, ref. ker. akv. 51/1887. 74
