Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

1836. május 9-én Pécsett vette feleségül RáthTeréziát (1818-1904), akitől nyolc gyermeke született: Angelika (1837-1865), Oktávia (1838-1865), Gyula (18401841), Crescence (1842-1856), Lajos (1844-1875), Gyula (1846-1926), János (1849-1883) és Crescence (1857-1921).

90 Perczel Gyula nevelését édesapja halála után nagybátyja, Perczel Imre (1805-1873) irányította. A pécsi jogi líceum elvégzése után, 1836-ban Tolna vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották meg. 1840-benTolna vármegye völgységi járásának alszolgabírája lett, 1843-ban ugyanitt főszolgabírává lépett elő. 1848-ban felállította a bonyhádi nemzetőrséget, amelynek kapitányi tisztét viselte. 1848 decemberében mint a megyei önkéntes lovas csapat kapitányát az eszéki várba vezényelték, hónapokon át itt szolgált. Baranya és Tolna vármegye császári megszállását követően megtagadta addigi tevékenységét, és a császári kormányzat szolgálatába szegődött. 1849-1851 között császári és királyi völgységi járásbíró volt. 1850-ben belügyminiszteri engedéllyel családnevét Perczelről Bonyhádyra változtatta.

91 1851. március 21-én Békés vármegye császári és királyi főnökévé nevezték ki, hivatalát április 13-án foglalta el. Méltóságát Békés és Csanád vármegyék 1853. január 10-i egyesítése után is megtartotta, mint a két összevont megye főnöke. 1853-tól tagja lett a nagyváradi kerület alhelytartósági választmányának, helytartótanácsosi címet nyert. 1854. április 22-én a Ferenc József-rend kiskeresztes lovagja lett. 1855-ben a nagyváradi kerület úrbéri főtörvényszéke elnöki teendőinek ellátására utasították. 1856. március 31-én Vas vármegye élére helyezték át Bonyhádyt, aki búcsúiratban (Gyula, 1856. május 1.) tudatta távozását Békésből. 1859-ben császári és királyi kamarási méltóságra emelkedett.

92 Az uralkodó 1864. október 23-án ismét Békés vármegye első emberévé nevezte ki Bonyhády Gyulát, ezúttal mint főispánt. Bonyhády november 28-án érkezett meg Gyulára, a vármegye kormányzói hivatalát november 29-én vette át, amikor tényleges hivatalos működését is megkezdte. Ferenc József egy évvel később, 1865. szeptember l-jén mentette fel a Békés vármegyei főispáni teendők alól Bonyhádyt, aki 1865. szeptember 6-án vett búcsút a megyei szolgabíráktól. 1866. április 8-án nyugállományba helyezték. Ezt követően 1898ban bekövetkezett haláláig - a politikának hátat fordítva - Bonyhádon gazdálkodott.

93 90 Dobos, 2001. 11-19., 185., 199-202., 351. p.; Bonyhády Gyula férjezett, háromgyermekes lánya, Angelika - Szabó Miklós felesége - 1865-ben hunyt el Szombathelyen. BML

IV B. 251. a. 410/1865.; Nagy, 9. köt., 1862. 210. p. 91 Kempelen, 8. köt., 1914. 256-258. p.; Nagy, 9. köt., 1862. 210-212., 218: p.; Dobos, 2001.189., 323-324. p.; Horváth, 1983. 171., 190. p. 92 Dobos, 2001.325-326. p.; Géczi, 1986. 84-85. p.; Pap, 2000.171. p.; BML IV B. 152. b. 2795/1851, 2910/1851; BMLV B. 141. b. 1923/1856; BML IV B. 152. a. 988/1854. 93 BMLV B. 152. b. 2073/1864,2083/1865; BML IV B. 251. a. 864/1864,931/1864, 570/ 1865; Dobos, 2001. 327. p. 70