Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
felmentését búcsúiratban (Bécs, 1825. július 18.) tudatta a rendekkel. Röviddel ezután Kőrös vármegye főispánjává nevezték ki, nem sokkal ezután - hivatali szolgálata 53. évében - meghalt. 60 Beliczey István, bajczai (*1827. március 14., Békéscsaba- f 1902. január 11., Békéscsaba 61 ) A család 1642. június 16-án kapott címeres levelet III. Ferdinándtól. A királyi adományban Beliczey György szakolcai városi tanácsos és általa anyai nagybátyja, Zorkó János részesült. Az armalist 1660-ban Pozsony vármegye hirdette ki. 62 György leszármazottai közül Imre Barsba költözött, az ő fia, Mihály (fi 770) pedig még 1740 előtt Békés megyébe telepedett át, és az 17401770-es években Békésen uradalmi ispánként működött. Beliczey István édesapja, Beliczey József (fi859) hosszú időn át viselt megyei hivatalt. A főispán 1813-ban Békés vármegye táblabírájává nevezte ki. 1810-1828 között alpénztárnok volt, 1828. június 25-én főpénztárnokká választották meg. Ezen a poszton 1837-ig működött, majd nyugalomba vonult és a gazdálkodásnak szentelte idejét. 1834-ben tett szert a család gerendási birtokára. 63 Lechner Franciskától (fi 890) született gyermekei a vármegyei hivatali elit prominens családjaiba házasodtak be. 64 Legidőseb fiuk, István konopi 60 Kgy. jkv. 753/1825, 999/1825; kgy. ir. 1712/1827. 61 BMLXXXm. 1. Békéscsaba, hal. akv. 42/1902; BMLXIH. 10. b. gyászjelentés (Gyula, 1902. jan. 12.); RKP, Békéscsaba, ker. akv. 22/1827; uo., hal. akv. 9/1902; BMLV B. 302. a. 12/ 1902. 62 Karácsonyi, 3. köt., 1896.171. p.; Kempelen, 1927.59-60. p.; [Haan], 1884. 59. p.; vö. Nagy, Pótlék-köt., 1868. 126. p. és Kempelen, 2. köt., 1911. 49. p., ahol a címeres levelet 1642. jún. 6-ra datálták. Beliczey István nagybátyja, Beliczey Antal tótkomlósi postamester 1840-ben kért és kapott Békés vármegyétől nemesi bizonyságlevelet (Gyula, 1840. márc. 26.). A maga igazolására bemutatta a Csongrád megyétől nyert testimonialist (Szeged, 1781. febr. 22.), amiből kitűnt, hogy a család már többször kapott nemességről szóló bizonyságlevelet, nevezetesen: Nyitra, 1776. szept. 13.; Aranyosmarót, 1777. jan. 17.; Hódmezővásárhely, 1777. febr. 26.; Gyula, 1781. jún. 26. A sort Kempelen teszi teljessé, aki Arad (1790. nov. 23.),Tbrontál (1804. aug. 27.), Temes (1820. márc. 20.) és Csanád (1840. dec. 17.) vármegyék által kiállított nemesi bizonyságot is említ. Kgy. jkv. 416/1840; BML IV A. 1. j. 12-13.; Kempelen, 1927. 59-60. p. 63 Beliczey József 1859. márc. 10-én, 76 éves korában hunyt el. RKP, Gyula, hal. akv. 49/ 1859; kgy. jkv. 981/1813,1281/1828; Karácsonyi, 3. köt., 1896. 171-172. p. 64 Beliczey József 1824. febr. 18-án kötött házasságot Lechner Franciskával, aki 1890. jan. l-jén 88 éves korában hunyt el. Egy fiukat és lányukat - Hermina (1836-1836), Károly Ede (1835-1836) - még kisgyerekként elvesztették. A felnőttkort megélt Beliczey Júlia (1825-1892) Karassiay István - Békés vármegye későbbi másod-, majd első alispánja - felesége lett. Beliczey Mária (1833-1906) első férje Terényi I. Lajos vármegyei másodalispán volt. Beliczey Rezső (18281907) ^Xeinzierl Zsigmond első alispán lányát, Herminát (*1844) vette nőül. Beliczey Izabella (1844-1925) Stummer Gyulával, utóbb Kövér Lászlóval kötött házasságot. Kempelen, 1927. 64
