Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

javait felesége örökölte, ám ha férje előtt meghalna vagy újra férjhez menne, a vagyon V 4-e az Angyal rokonságé legyen. A tőke felével az özvegy szabadon rendelkezhetett, további V 4 rész kamataiból a vármegye szegényeit kellett felse­gíteni. Tomcsányi Johanna ugyanilyen szellemben végrendelkezett 1794. április 16-án. A javai eladásából befolyt összeg negyedét - annak kamataival együtt - a gyulai, esetleg más községbeli szegény katolikusok közt rendelte évente kioszta­ni. Az alapítvány - Csupor László 1806. október 8-i jelentése szerint - 2586 forint 14 V 2 krajcárral gazdálkodhatott. A legatumon keresztül még 1840-ben is fennmaradt Angyal József és hitvese neve, hiszen évről-évre a közgyűlés színe előtt számoltak be a kamatok hovafordításáról. 1840. március 26-án az alapít­ványt a megyei kórházpénzhez csatolták, ugyanis a tőke után olyan csekély ka­mat folyt be, ami alig volt több egynapi alamizsnánál. A pénz kiosztásakor is sok esetben igazságtalanul jártak el. 41 báró Atzél Antal, borosjenői (*1789. július 21., Buda-f 1868. május 13., Bécs 42 ) A család bárói és nemesi ágát Atzél István (fi 815) -Temes vármegye első főjegyzője (1779-1785), a királyi ítélőtábla előadó tanácsosa, nádori ítélőmes­ter, királyi személynök, valódi belső titkos tanácsos, a Szent István-rend kiske­resztese, Békés vármegye táblabírája - alapította meg. 1782-ben adományba kapta Németságot, 1803. július l-jén elnyerte Borosjenőt - és vele a borosjenői előnevet -, amelyet Sikulával, Apatelekkel, Gyarmatával együtt még ebben az évben birtokba is vett, Gurba 1808-ban lett a családé. 43 Atzél István és Gyulai Gaál Borbála (1768-1805) gyermekei - Antal, János (|1852), József (fi 845), Sándor (1795-1848) - közül Antal 1838. január 29-én Arad vármegyétől ne­mesi bizonyságlevelet kapott, ami alapján a szomszédos Békésben is valóságos nemesnek ismerték el (Gyula, 1838. június 30.), 44 1857. március 27-én elnyer­te az osztrák bárói rangot, lomniczai Skerlecz Jozefától (1797-1848) született Lajos (1828-1904) fia 1875. október 5-én a Magyarországra kiterjesztett ma­gyar báróságban részesült. Lajos halálával az Atzél család bárói ágának magva szakadt. 45 41 Berkes, 1903.19-21. p.; kgy. jkv< 707/1804, 873-874/1806,134/1809,429/1840. 42 Teljes neve: Atzél Antal József Éliás. Gudenus, 1. köt., 1990. 71. p. 43 Lendvai, 2. köt., 1896. 30. p.; kgy. jkv. 749/1803, 991/1808; kgy. ir. 116 V 2 /1802 (jkv. fog.). 44 Kgy. jkv. 1132/1838; BML IV A. 1. j. 4.; Lendvai, 2. köt. 1896. 30-31. p.; Hellebronth, s. a. 65-66. p. 45 Atzél Antal felesége Skerlecz Ferenc - korábbi Békés vármegyei főispán - unokája volt. Lajos fiukon kívül még két gyermekük volt: Mária és István (1824-1866). Magyar nemesi alma­nach, 1910. 10. p.; Gudenus, 1. köt., 1990. 71-73. p.;Nagy, Pótlék-köt., 1868. 9-10. p. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom