Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - „Méltóztassék [...] arcképét lefestetni s nekünk megküldeni..."
is. 118 Bedekovich magára vállalta, hogy eleget tesz a megkeresésnek, melynek gyakorlati előmozdítását a másodalispánra bízták. Egyúttal az első alispán vezetésével külön deputatiót szerveztek, melynek az lett a feladata, hogy a korábban Békés vármegyében működött főispánok „emlékeztető képeit" az örökösöktől megszerezze. 1820. július 25-én örömmel számolhattak be arról, hogy Bedekovich Ferenc, Orczy József, Horváth Zsigmond képmása már a birtokukba jutott, Lovász Zsigmondé és gr. Károlyi Józsefé pedig reményeik szerint hamarosan megérkezik. Horváth János jóleső érzéssel értesült a vármegyei határozatról, és úgy döntött, hogy édesapja szentgyörgyi kúriában függő képét ajándékozza a rendeknek. Lovász esetében az elhunyt főispán fivérét, Lovász Imrét kérték fel a portré elküldésére. A consiliarius tudósítása szerint a szóba jöhető kép az újaradi uradalmi kúriában található, annak kiadását az özvegynél kell eszközölni. Zeke Jozefa is az ügy mellé állt, és a festmény 1820. július 25-én már Gyulára érkezett. GrófWildstein Emánuel - gróf Károlyi József sógora - hasonló jóindulattal fogadta az első alispán kérését. Körültekintése odáig terjedt, hogy a megkívánt képek nagyságára is rákérdezett, mivel egyforma mérték szerint kívánta elkészíttetni a festményt. A gróf titoknoka, Bártfay László 1821-ben küldte meg Károlyi József mellképét. A másodalispánra, a főszolgabíróra és az esküdtekre hárult a beérkezett képek méltó elhelyezése a megye nagyobb tanácstermében. 119 Szükség esetén gondoskodni kellett a festmények kiigazításáról. Kisebb javítás némelyiknél már 1839-ben esedékessé vált, amire a főadószedő kialkudott ár szerint nyolc pengő forintot utalt ki a honi pénztárból. 1831-ben Bedekovich Lajos, Kőrös vármegye főispánja édesanyja kérésének tett eleget, amikor Lánczy főispántól engedélyt kért Bedekovich Ferenc portréjának kölesönvételére. Az özvegy ugyanis másolatot akart készíttetni a maga számára. A képet a főispán tudtával, quietentia mellett, két rendes közgyűlés közti időre id. gróf Esterházy Miklós felelősségére adták ki. Az ő szarvasi kúriájában festette meg újból olajba Krántzli képíró Bedekovich képmását a Péter Krafft-féle eredeti után. 120 Gróf Károlyi György emléke olyan erősen élt a köztudatban, hogy a főispáni székből való távozása után 13 évvel, 1861 januárjában fordultak hozzá kérésükkel a rendek, levelükben a gróf és a megye közt évekig zavartalanul fenn118 Kgy. jkv. 1290/1816. Úgy tűnt, hogy a kérdés a főispán részéről feledésbe merült, ezért 1819-ben a Bécsben eljáró Rosthy Albert főjegyzőt bízták meg az ügy újbóli előmozdításával. E célból még egy, a közvélekedés szerint mesterségében tökéletesnek elismert képíróra is felhívták a figyelmét. Kgy. jkv. 936/1819. 1,9 Kgy. jkv. 1494/1816, 903/1820, 1061/1820; BML IV A. 4. a. 12/1820, 20/1820, 86/ 1820, 113/1820, 247/1821; BMLIV A. 4. c. 113/1820 120 BML IV A. 4. a. 146/1831,277/1839; BML IV A. 4. c. 146/1831; Péter Krafft olajfestménye vászonra készült 139x110,5 cm nagyságban. Merényi-Metzger, 2000. 113. p. 46
