Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - Egyre sűrűsödő beiktatások

ról - ahol a németvárosi gyermekzenekar játszott - Lukács György Dutkay Béla polgármesterrel egy kocsin indult a megyeházára. A Geiszt Gyula-féle négyes fogatot a szakadó eső ellenére a városi gazdák fiaiból alakult 30 fős bandérium vezette fel. Az Endreffy György vezette lovasok egyforma magyar csikós öltönyt - lobogós inget, pitykés kék mellényt - viseltek. A megérkezés estéjén Dutkay a város nevében vacsorát adott a kaszinóban. Heródek Jozefa vendéglősné asztala mellől 11-kor oszlott fel a társaság, többen még a Komlóba tartottak, ahol hajnalig mulattak. Másnap, 1897. április 22-én a Göndöcs-népkert csarnokának dísztermében rendezték a beiktatás utáni ebédet. Huszka József 300-nál több személyt látott vendégül. Este Lukács magánjellegű, negyvenfős vacsorát adott a Komlóban, ami tíz óráig tartott. A nap zenés fáklyásmenettel végződött. Az egyik résztvevő epés megjegyzése szerint a Baranyában közelmúltban tartott pécsi installatióhoz képest Békés vármegyében temetési hangulat uralkodott. Maga Lukács nem osztotta ezt a nézetet, szerinte ritka szép főispáni beiktatásban volt része.

101 Krcsmarik János beiktatása 1905-ben - a Fejérváry-kormány idején - hasonlóan feszült, ellenséges légkörben zajlott, mint egykor Atzél Antal báróé. A törvényhatósági bizottság egyenesen törvénytelennek minősítette Krcsmarik főispáni kinevezését, mivel azt a „nemzet bizalmát nem bíró kormány" eszközölte. Döntésük értelmében az esküt nem vették ki tőle, a vármegye tulajdonát képező főispáni lakást és hivatali helyiségeket sem bocsátották a rendelkezésére. Hazafiatlan viselkedését megbotránkoztatónak minősítették; se hivatalosan, se társadalmilag nem érintkeztek vele. Az alispánt eltiltották a beiktató közgyűlés összehívásától.

102 A székfoglalásra végül 1905. december 30-án került sor, miután Krcsmarik törvénytelenül saját maga hívott egybe e célból közgyűlést. A rend biztosítása komoly előkészületet feltételezett. December 29-én Aradról két század 33-as baka és egy század Hadik-huszár érkezett, elöljáróik John Jenakie ezredes, Wínkler Rudolf és Novothy Ede századosok voltak. Csáky debreceni csendőr százados, Herkely Gyula budapesti, és Márialaky orosházi csendőrhadnagy vezetése alá további 120 csendőrt rendeltek. Az esti órákban kilenc csendőr megszállta a vármegyeháza kapubejáróját, és megtiltották a kapusnak, hogy azt bezárja. Krcsmarik pénteken este hatkor érkezett Gyulára, ahol közel százan vártak rá. A vasútállomáson nem volt összetűzés, mivel a csendőrök mindaddig nem engedték az utasokat le- és felszállni, amíg a főispáni kocsi el nem hajtott. Az Erdélyi úton egy kisebb tömeg szidalmazta a kocsiban ülőket, puffogó rakétát hajítottak utánuk. Krcsmarik a vonattól egyenesen a Komlóba tartott. Kora 101 Békés, 29. évf. 1897. ápr. 18. 16. sz. l-2.,4. p., ápr. 25. 17. sz. 1-6. p.; Lukács, 1. köt.

5 [1936.] 75-79. p. 102 BML

IV B. 401. b. 552/1906. 41