Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - „Békés megye' örömünnepe..."
Antalt felmentve, gr. Károlyi Györgyöt nevezte ki Békés vármegye főispánjává. Külön megelégedésre szolgált, hogy a gróf „nem azon törpe önzők közzül" való, akik ősi nevük mögé bújva tétlenségre kárhoztatják magukat, hanem buzgó, hazafias gondolkodású, szilárd jellem. Az uralkodói elhatározás 1841. október 27-én vált ismertté, és már november 10-én fényes küldöttség kereste fel Károlyit Pesten. Az üdvözlő deputatiót vezető Nóvák Antal november 5-én Pestre indult - ahonnan csak 20-án tért vissza -, tiszttársait november 9-re várta maga után. A főispán három nappal később (Pest, 1841. november 13.) tudatta beiktatása végleges időpontját, amit 1842 tavaszára tűzött ki.Tervei szerint pünkösd hétfőjén, május 16-án érkezne Gyulára, székfoglalására pedig másnap, május 17-én kerülhetne sor. Károlyi korábban az áldozócsütörtök utáni első vasárnapot, május 8-át és az ezt követő 9-ét is számításba vette, mint lehetséges bevonulási-beiktatási határnapot. A vármegye már hónapokkal a nagy esemény előtt, 1841. december 6-án megtette a kellő intézkedéseket. Az első alispán elnökletével tervező-rendező választmányt állítottak fel. A felmerülő költségek előteremtése végett önkéntes adakozásra szólítottak fel. Úgy tűnt, hogy a kérdéses összeg 3/4 részét a báró Harruckern család örököseinek közös kasszájából fedezik, a fennmaradó 1/4 részt a kétegyházi, szentandrási uradalom és a birtokos nemesség teremti elő. Békés vármegye december 6-án bocsátotta ki a meghívókat a szomszédos törvényhatóságok - Arad, Bihar, Csanád, Csongrád, Heves, Szabolcs vármegyék és a Jász-Kun kerület - számára. Küldöttségeket vártak Abaúj, Fejér, Szatmár vármegye. Szeged szabad királyi város, valamint a Magyar Gazdasági Egyesület részéről is. Számolni kellett továbbá a Békés megyei birtokosokkal, az itteni felekezetek képviselőivel, a katonai- és a vármegyei tisztikarral, táblabírákkal, uradalmi ügyészekkel, honoráciorokkal. Meghívást kaptak a Károlyi család uradalmi tisztjei, továbbá küldöttségekhez nem tartozó vendégek. 88 A beiktatás fényének emelésére báró Winckheim Béla vezetésével 64 fős, ünnepi díszben pompázó bandériumot szerveztek. Ruházatukat fehér tollas túri süveg, fekete bagazia - a végén és oldalt, a kötéstől lefelé hamis ezüsttel csipkézett - nyakkendő, világosvörös ujjas, világoskék fátyoling - ujja, hasítéka, alja hamis ezüsttel díszítve -, részenként bélelt, búzavirágkék, szíjas, hamis ezüst zsinórozású magyar nadrág, valamint bocskor talpú, vassarkantyús, hamis ezüsttel szegélyezett csizma képezte. Felszerelésükhöz tartozott még kard, szíj, finom fekete báránybőrrel szegett, vörös posztós, fekete zsinóros nyeregtakaró, csíkos, fekete csatos kantár, csíkos zabla, kantárszár. A nemesi sereg tagjait a szolgabírák választották ki a községi lakosok közül, akikkel szemben elvárás volt az ügyesség és a deli termet. A bandériumba beválasztott lovasokon kívül önkéntesek is 88 Kgy. ir. 2387/1841; BMLIV A. 4. a. sz. n./1841,1019/1841; kgy. jkv. 2386-2387/1841; Békés megye' örömünnepe } 1842. 1-4. p.; MOL P 414. Lad. 10. Békés megyei főispáni ir. sz. n./ 1842; Kóhn, 1936. 130. p. 31
