Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Mivel Vídovich György alispáni méltóságát főispáni kinevezéssel nyerte el, ezért nagy jelentőséget tulajdonított a 38 év után, 1828. június 25-én megtartott restauratiónak, ahol - az előzetes várakozásnak megfelelően - megerősítették alispánságában. Az 1832. október 24-i tisztépítőszéken is első helyen jelölték az alispáni posztra, ám Vidovich idősödő korára hivatkozva véglegesen megvált tisztségétől. A rendek nyilvános tanúbizonyságot adtak 43 évi szolgálatáról, amelyből 20 esztendőt az első alispánságban töltött. 742 Lehetőségei szerint mindenben igyekezett előmozdítani a vármegye jobblétét. Az ínséges 1795. évben Heves és Pest megyében kutatott fel élelmet a szűkölködő lakosság számára, végül 800 köböl gabonát sikerült megvásárolnia. Amikor 1807-ben két újonnan vásárolt ló elhullásával nagy veszteség érte a megyét, Vídovich volt az, aki a segítségükre sietett, rendelkezésre bocsátva egy maga nevelte, szép termetű csődört. Az 1809. évi insurrectio idején rá hárult a feladat, hogy a megye századához egy kipróbált, alkalmas seborvost fogadjon fel Pestről. 743 Miután 1832-ben leköszönt az első alispánságról, továbbra is Gyulán élt, itt halt meg 1841-ben. Weinzierl Zsigmond (fi867. január 6., Gyula 744 ) Kis János Békés vármegyei főispáni helytartó 1862. április 15-én a magyar királyi helytartó rendeletére (Buda, 1862. április 6.) Békés vármegye első alispánjává nevezte ki Weinzierl Zsigmond rendelkezés alatt álló megyei törvényszéki elnököt, aki ezt megelőzőleg 32 éven át állt állami szolgálatban. ^Céinzierl 1862. április 15-én tette le Kis előtt a hűségi és a szolgálati esküt, hivatalos működését még ezen a napon meg is kezdte. Kedvezményes évi fizetését alispáni minőségben is megtarthatta. A király 1862. május 14-i legfelsőbb elhatározásával hosszú éveken át folytatott, kitűnő szolgálatai elismeréséül díjmentesen királyi tanácsosai sorába emelte Víeinzierl Zsigmondot. 745 A helytartó hozzájárulása (Buda, 1863. december 20.) mellett 1863. december 25. és 1864. február 4. közöttVíeinzierl vette át a vármegye kormányzatát - a főispáni helytartó betegeskedése idejére - Kis Jánostól. Ugyanez ismétlődött meg 1864. június 6-tól további hat hétre. 746 742 Kgy. jkv. 1281/1828,1529/1832. 743 Kgy. jkv. 22/1796,381/1807, 310/1809. 744 65 éves korában hunyt el. Az anyakönyvi bejegyzés szerint Péterváradon született. Gyermekei közül Gyula Poroszországban telepedett meg, egy külföldi gyár alkalmazottja volt, Hermina (*1844) 1868. febr. 16-án Beliczey Rezső felesége lett. RKP, Gyula, hal. akv. 1867. jan. 6.; uo., egyb. akv. 40/1868; BML IV B. 252. a. 83/1867; BML IV B. 407. b. 3423/1874. 745 BML IV B. 251. a. 109/1862,152/1862; BML IV B. 257. a. 28/1861. 746 BML IV B. 251. a. 1133/1863,117/1864,341/1864,347/1864. 216
